Page 57 - Antropozofia_2014.09_netre_Neat

ANTROPOZÓFIA 2014. MIHÁLY-NAP ANTROPOZÓFIA A TÖRTÉNELEMBEN A VILÁG GYÖKERES ÁTALAKULÁSA rok között történik. De az utóbbi idõben megjelent kü- ellenõrzõ hatóságok kezébe kerülhettek. Könnyen lönbözõ kiadványokból… világosan látszik, hogy a dol- felmerülhetett az a vád, hogy Dornachban politikai gokat, talán oktalanságból, nem úgy mondják el mások- agitáció folyik, és ez a vád veszélyeztethette volna MEGJELENT MARKUS OSTERRIEDER MONUMENTÁLIS KÖNYVE nak, ahogy itt megbeszéljük, így a legiszonyúbb torzítá- Rudolf Steiner svájci tartózkodását. AZ ELSÕ VILÁGHÁBORÚRÓL sokat teszik lehetõvé.” Volt azután még egy ok, ami Rudolf Steinert a jegy- Rudolf Steiner ezért egyes tagok ilyen magatartását zetelés megtiltására indította. Az akkori napok és A szarajevói merénylet és az elsõ világháború kitörésének 100. évfordulójához kapcsolódva – 14 éves kutatómunka úgy értékelte, mint az õ maga ellen irányuló „egészen hetek rohanó eseményei közepette úgy látta, hogy után – megjelent Markus Osterrieder nagyszabású (több mint 1700 oldalas) könyve az elsõ világháborúról: A világ személyes támadást”. Ezen az estén általában is más, azokról csak elsõ – ideiglenes – magyarázatot adhat. gyökeres átalakulása. Nemzetiségi kérdés, rendezési tervek és Rudolf Steiner viszonya az elsõ világhábo- sokkal nagyobb felelõsségtudatot követelt meg a ta- Ezért mondta december 18-án, röviddel a német rúhoz. goktól az ilyen gondolatnélküliséggel szemben: „De birodalmi kancellár, Theobald von Bethmann Holl- lehetséges lenne, hogy azok a tagok, akik tudnak ilyes- weg 1916. december 12-i békeajánlata után: „A most mirõl, ügyeljenek rá, és megfelelõen viselkedjenek azok- átélt napok egyáltalán nem teszik lehetõvé, hogy aki ko- Az elsõ világháborút joggal nevezik a 20. század õs- kal a tagokkal, akikrõl tudható, hogy némelykor hogyan molyan veszi az emberiség fejlõdését, az valóban kerek katasztrófájának: az emberiség még ma is az általa viszonyulnak az itt képviselt szellemi javakhoz. Itt nem elõadásokban dolgozza fel azokat a dolgokat, amelyeket elõidézett forradalmi átalakulások következményei arról akarok beszélni – bár néha az a helyzet –, hogy most össze kell foglalnom, hanem legfeljebb egyes meg- között él. egyenesen erkölcsi hibáról van szó, hanem bizonyára jegyzéseket tehet.” Nem kurtán összefoglalt, napi po- Rudolf Steiner az elsõ világháborút a Római Biroda- arról, hogy nem látják be, mire képesek. Aki el akar mon- litikai állásfoglalásokat akart ismertetni, hanem szá- lom bukásához hasonlította. Rámutatott, hogy e há- dani valamit, annak nagyon õszinte, mondhatnám, ön- mára „az igazság ügyérõl” volt szó. Ezért figyelmez- ború az emberiség fogalmainak és egész kultúrájá- ismerettel kell megkérdeznie, vajon megértette-e olyan tette ismét a hallgatóit ezen a december 18-i elõadá- nak teljes pusztulását jelentette, s ugyanakkor vala- pontosan a dolgokat, hogy továbbadhassa õket.” son: „És tulajdonképpen az igazságnak kell a legfonto- mi teljesen Újnak a kezdetét. Az utóbbi évek nemzet- sabbnak lennie mindenki számára, aki a szellemi kuta- közi történészvitái fontos új értelmezésekhez vezet- SZIGORÚ JEGYZETELÉSI TILALOM tást komolyan veszi, és különösen azt tartja szem elõtt, tek (így Christopher Clarké is), amelyekbõl kiderül, hogy mit kell tennie korunkban a szellemi kutatásnak az Mivel Rudolf Steiner tudomással bírt arról, hogy hogy durva leegyszerûsítések és torzítások nélkül emberiség fejlõdéséért.” egyes antropozófusok fecsegnek, és képtelenek az nem lehet egyetlen országra hárítani a felelõsséget a elõadott összefüggéseket nacionalista színezet nél- A jegyzetelés tilalma természetesen nem vonat- háború kitöréséért. Rudolf Steiner már kortársként kül elismételni, kezdettõl tanácsosnak tartotta a kozott Helene Finckh hivatalos gyorsíróra, különben a háború okainak jóval összetettebb szövevényét tár- hallgatóit arra kérni, hogy ne jegyezzék le a magya- az elõadások szövege nem maradt volna fenn az utó- ta fel: a spirituális és politikai imperializmustól kezd- rázatait. December 18-án ezért rögtön az elején így kor számára. ve a tudományos (materialista) világkép válságán, az fordult a hallgatósághoz: „Hadd ismételjem el, hogy uralkodó gazdasági ideológián és a megoldatlan tár- nagyon kérem Önöket, ne jegyzeteljenek ezeken az elõ- (folytatás következik) sadalmi (szociális) és nemzetiségi kérdéseken ke- adásokon. Elég különös, hogy úgy látszik, ez a kíván- resztül a kor vezetõ személyiségeinek elborult tudat- Fordította: Wirth-Veres Gábor és Scherak Mari ságom egyáltalán nem talál megértésre.” December 24- állapotáig és szellemi sorskérdésekig. én megismételte a kívánságát, nyilván nem minden Markus Osterrieder mûvébõl teljesen új összefüggé- hallgató tett eleget nyomatékos felkérésének: „Ma is sekre és felismerésekre derül fény a háborúban részt azt szeretném kérni, hogy – kivétel nélkül! – senki se vevõ hatalmak politikájáról, valódi indítékairól és Markus Osterrieder (München, 1961) jegyzeteljen, mind a három napra vonatkozóan ez a kéré- titkos célkitûzéseirõl. Rudolf Steiner éleslátású sem.” Voltak olyan tagok is, akik nagy figyelemmel Történelemkutató, a történelemtudományok dok- elemzéseihez kapcsolódva Osterrieder könyvébõl követték az elõadásokat, és este otthon készítettek tora. Kelet-európai történelmet, szlavisztikát és feltárulnak az egyes nagyhatalmak rejtett szándékai, jegyzeteket emlékezetbõl. Ilyen volt például Camilla politikai tudományokat tanult a müncheni Lud- s így részletes és átfogó összképet kapunk a gyökeres Wandrey-Bähr, aki egy ideig Hamburgban mûködött wig-Maximilians Egyetemen, Toulouse-ban és átalakulásnak errõl a drámai idõszakáról, s kirajzo- antropozófusként. Szinte természetes volt, hogy az- Varsóban. Dolgozott a müncheni Közép-Európa lódnak elõttünk az elsõ világháború mélyebb okai, tán ezek a többé-kevésbé pontos összefoglalók a Intézetben, jelenleg szabadúszó történészként, tragikus és máig ható következményei. tagok között keringtek. Politikai okokból igen ve- íróként és elõadóként dolgozik Németországban szélyes lehetett ez, mert számítani lehetett arra, és más országokban. Fõ szakterülete Közép-Eu- A könyvismertetõt összeállította és fordította: hogy a tagok az utazásaik során a határokon át ma- rópa történelme. Korcsog Balázs gukkal viszik ezeket a kéziratokat, és azok a katonai Az 1. számú tábori pékség katonái (Forrás: Fortepan) 54 55