Page 59 - 2014.06_beliv_t05.cdr

ANTROPOZÓFIA 2014. JÁNOS-NAP ANTROPOZÓFIA A TÖRTÉNELEMBEN Érhetõ, hogy a könyvkiadással ismét Robert A Kortörténeti szemlélõdések 1978-ban, illetve 1983- A második példa az 1916. december 4-i elõadásból A 2010-es új változat: Friedenthalt bízták meg, aki már a kéziratos kiadást ban szükségessé vált új kiadásának két kötetét az való. A gondolati összefüggés értelme látszólag „Amikor a republikánus kor francia eleme visszatér is gondozta. Vezetésével nemcsak a függeléket bõví- addigi kiadó, Robert Friedenthal nem dolgozta át szembeötlõ, de közelebbi vizsgálat alapján éppen ahhoz, ami illik hozzá, a császársághoz Napóleonban, tették ki lényegesen megjegyzésekkel, hanem az jelentõsen. Az impresszumban feltüntetett „foto- ellentétes: akkor Napóleon személyében kialakul a [második elem] addigi szöveget is alaposan átnézték. Egyes szö- mechanikus utánnyomás” azonban nem egészen Eddigi változat 1966/1978-ból: jelentõs ellentéte a most az [atlantisz utáni] ötödik [kor- vegrészek ellenõrzéséhez a gyorsírásos jegyzeteket pontos. Ellenõrizte az idézeteket, kiegészítette a szak] harmadik [elemével] szemben, Franciaország is felhasználták. A hatvanas években kezdték el az megjegyzéseket, kiküszöbölte a nyomdahibákat, „Ma például a népek közötti ellentétekrõl beszélnek, ellentéte Angliával, amit mindenesetre régóta készítet- átírások tervszerû ellenõrzését a gyorsírásos jegy- valamint az elõszót is kiegészítette. ítéletet alkotnak a népekrõl. A mi köreinkben ennek tek elõ, de éppen Napóleon személyében egészen más zetek segítségével. A gyorsírásos jegyzeteket azon- természetesen nem így kellene lennie; de néha tisz- A következõ években, elsõsorban az olvasói kérdések jelleget öltött, mint korábban.” ban elõbb még rendezni kellett. Ezt a munkát táznunk kell, hogy mi van körülöttünk, hogy az ítélet- alapján, kiderült, hogy a szövegben még mindig van Hedwig Frey kezdte el, és késõbb, a nyolcvanas évek- alkotás megfelelõ mércéjéhez jussunk. Tehát ítéletet Ebbõl a példából látszik, hogy milyen fontos a szö- egy sor homályos pont. Ezért a kiadással megbízott tõl Ulla Trapp fejezte be következetesen. A könyvhöz alkotnak a népekrõl, és nem értik meg azt, aki nem mond vegösszefüggésre figyelni, és hogy bizonyos szöve- munkatársak elhatározták, hogy nem csupán foto- Robert Friedenthal írt új bevezetõt, melyben részle- ilyen ítéletet, csak egyszerûen a valóságot ítéli meg; mert geket csak a szövegkörnyezetbõl levezetett kiegészí- mechanikus utánnyomásra vállalkoznak, hanem teket idézett Marie Steiner elõszavából. 1966. április a népekrõl alkotott ilyen ítéletek soha nem érintik a tések tesznek érthetõvé. minden elõadás szövegét még egyszer összehason- 1-jén ezt írta Robert Friedenthal a Rudolf Steiner valóságot.” lítják az eredeti gyorsírásos jegyzetekkel és az átírá- Az új kiadásban az elõadásokat – belsõ tagolásuknak Hagyatéki Gondnokság vezetõségének: sokkal, valamint a Rudolf Steiner által könyvekbõl és A 2010-es új változat: megfelelõen – osztottuk fel három kötetre, és ezeket „A magam részérõl inkább lemondtam volna a beveze- újságokból idézetteket részletesen ellenõrzik. megfelelõen számoztuk: A GA 173a az 1916. „Ma például a népek közötti ellentétekrõl beszélnek; tõrõl, és csak a megjegyzések elején írtam volna néhány Különösen nehéz esetekben igénybe vették Rudolf december 4–18. közötti elõadásokat tartalmazza tehát ítéletet alkotnak a népekrõl. A mi köreinkben ter- magyarázatot, azonban úgy tûnik, hogy ezeknek az elõ- Steiner jegyzeteit is, sõt alkalmanként még a külön- (7 elõadás), a GA 173b az 1916. december 24–1917. mészetesnek kellene lennie, hogy mi a körülöttünk zajló adásoknak a különleges jellege megkívánja, hogy kivéte- bözõ résztvevõk utólag, emlékezetbõl készített ösz- január 8. közöttieket (9 elõadás), végül a GA 173c eseményekrõl való ítéletalkotás megfelelõ mércéje. Ha lesen elõrebocsássak valamit. Az ügy gyors döntést kí- szefoglalóit is. A nyitott kérdések tisztázásához fon- az 1918. január 13–30. közöttieket (8 elõadás). valaki egy nép szülötteként beszél, más népekrõl mond ván, mert az elsõ kötetet tördelésre le kell adni.” tos kiindulópontnak bizonyult a kérdéses szövegrész A mostani kiadás tartalmaz minden, az 1966-os ítéletet, és nem érti meg azt, aki nem mond ilyen ítéletet, tartalmi környezete. Ezeknek az erõfeszítéseknek az kiadásba pótlólag felvett elõadást, kivéve az 1916. A két kötetnek új címet javasolt, a GA 173-nak: csak egyszerûen a valóságot ítéli meg. [És ha valaki] eredményeként az elõadások teljesen átdolgozásra december 21-i bázeli, tagoknak szólót. Mivel az A Közép karmája, a GA 174-nek: Európa múltja és népekrõl [alkot] ítéletet, az soha, de soha nem érinti a kerültek. Ezt három példán mutatjuk be. 1916/17 fordulóján tartott dornachi elõadások han- jövõje. A kiadó azonban az ismert Kortörténeti szemlé- valóságot!” gulatát lehetõleg töretlenül kell visszaadni, ez az elõ- lõdések. A valótlanság karmája I. és II. kötet címmel Az elsõ példa az 1916. december 11-i elõadás – a kér- Ezen a példán jól látható, hogy milyen gyorsan adás kimaradt, és Karácsony a legvégzetesebb idõkben hirdette meg, így ebben a vonatkozásban minden déses szó jelentése elõször nem világos: keletkezhetnek hangsúlyeltolódások a tartalomban, címmel a GA 255 Rudolf Steiner és az elsõ világháború maradt a régiben. A dornachi elõadásokat is csak Eddigi változat 1966/1978-ból: ha a fogalmakat tévesen kapcsolják össze. Ez annál címû, a jövõben megjelenõ kötetébe kerül be. egyetlen elõadással, az 1916. december 21-i bázeli, könnyebben megtörténhet, ha – mint ebben az eset- tagoknak szólóval egészítették ki, amelyet Marie „Miután már régóta tervszerûen (systematisch) dol- ben – nem egy csapásra érthetõ, „homályos” szöveg- Az 1978/1983-as új kiadással a Kortörténeti szem- Steiner Karácsony a legvégzetesebb idõkben címmel goztak, hatalmas ugrást jelentett, hogy a kilencvenes részrõl van szó. lélõdések a „Kozmikus és emberi történelem” sorozat adott ki (Dornach, 1948). Ezzel – az 1961-es biblio- években egy napon az összes szerb város zászlódíszbe IV. és V. köteteként jelentek meg. Az összkiadás gráfiában tervezettõl eltérõen – messzemenõen a öltözött.” A harmadik példa az 1917. január 15-i elõadásból egy felfogásmódja szerint azonban nem indokolt az Dornachban tartott sorozatra akartak szorítkozni. olyan szövegrészrõl szól, amelynek önmagában egyes kötetek ilyen közös cím alatti összevonása. A 2010-es új változat: Az 1961-es összeállításnak megfelelõen a három, nincs értelme. felmerül ugyanis a kérdés, hogy nem kellene-e az 1917. január 20. és 22. közötti elõadást is felvették a „A régóta folytatott felforgató (subversiv) tevékenység Eddigi változat 1966/1978-ból: összkiadás további köteteit is felvenni ebbe a Kortörténeti szemlélõdések második kötetébe. után különösen az jelentett hatalmas ugrást, amikor egy sorozatba. Különösen zavarónak bizonyul például, Ezek, a bázeli elõadáshoz hasonlóan, még Marie napon az összes szerb város zászlódíszbe öltözött.” „Amikor a republikánus kor francia eleme visszatér hogy a fontos, igen hasonló témájú 1916-os berlini, ahhoz, ami illik hozzá, a császársághoz Napóleonban, Steiner életében különkiadásként jelentek meg A Említésre méltó, hogy az átírásban „fokozatos” (suk- tagoknak szóló elõadásokat (GA 167) ennél a soro- halál utáni élet titka címmel (Dornach, 1948). To- zessiv) szerepel, aminek valójában nincs értelme, akkor Napóleon személyében kialakul a most az zatnál nem vették figyelembe, a megfelelõ müncheni vábbá a második kötetbe felvették a két dornachi ezért az akkori kiadó a „tervszerûen” szóval helyette- ötödikhez illõ harmadikkal szembeni jelentõs ellentét, elõadásokat viszont igen (GA 174b, a sorozat VII. 1918. január 28-i és 30-i, tagoknak szóló elõadást. sítette. A nehezen megfejthetõ gyorsírásos szö- Franciaország ellentéte Angliával, amit mindenesetre köteteként). Mivel az összkiadás tagolásában tulaj- Mindezeknek az intenzív erõfeszítéseknek az ered- veghez visszanyúlva azonban kiderül, hogy Rudolf régóta készítettek elõ, de éppen Napóleon személyében donképpen nem tartalmi, hanem formai szem- ménye még 1966-ban kézzelfoghatóvá vált: a Kor- Steiner a valóságban a „felforgató” kifejezést hasz- egészen más jelleget öltött, mint korábban.” pontok – mint például egy elõadássorozat helyszíne történeti szemlélõdések könyv formában – mindenki nálta. és idõpontja vagy a hallgatóság összetétele – számára szabadon hozzáférhetõen – megjelent. 56 57