Page 61 - 2014.06_beliv_t05.cdr

ANTROPOZÓFIA 2014. JÁNOS-NAP ANTROPOZÓFIA A NAGYVILÁGBAN UKRAJNA: „HATÁRORSZÁG” mérvadók, a jövõben az egyes kötetek tartalmi ala- tunk adni az olvasónak, hogy Rudolf Steiner szöveg- pon történõ sorozatba foglalásától el kell tekinteni. értelmezéseit kövesse. Egészében azt kíséreltük meg, hogy Rudolf Steiner magyarázatainak akkori TOVÁBBI ADALÉKOK AZ UKRAJNAI KONFLIKTUS ÉRTELMEZÉSÉHEZ Az új kiadásnál a kiadások számát is helyesbítettük. környezetét a lehetõ legátfogóbban ábrázoljuk. Ezzel Az 1949/1950-es kézirati kiadásokat tekintettük lehetõvé válik, hogy a különösen érdeklõdõ olvasó elsõ kiadásnak, az 1966-ban – az összkiadás kere- Zbigniew Brzezinski – aki évtizedek óta az Egyesült Államok Valójában azonban már elkezdõdött a harmadik világ- elmélyülten foglalkozzon egy-egy összefüggéssel. A geopolitikájának szürke eminenciása – A nagy sakktábla címû háború, melyet egyelõre a hagyományos hadászati és kato- tében – megjelent könyvet másodiknak. Az cél azonban nem az, hogy az elõadásokban tárgyalt könyvében a következõket írja az USA hegemóniájának nai keretek között vívnak. Ennek az az elõnye, hogy [a Nyu- 1977/1983-as új kiadás a harmadik, és eszerint a témák történelmi kutatásának jelenlegi állásáról megõrzésérõl: „A világot az uralja, aki Eurázsiát uralja. De aki gatnak] nem kell tartania a Kelet katonai válaszától… mostani, 2010-es új kiadás a negyedik. adjunk áttekintést. Ennek elvégzését az olvasóra Eurázsiát uralni akarja, annak Oroszországot kell uralnia. És Thomas Meyer emlékeztet egy 2000-ben tartott pozsonyi Nagy súlyt fektettünk a megjegyzésekre is, hiszen bízzuk. aki uralni akarja Oroszországot, annak ki kell szakítania konferenciára az amerikai külügyminisztérium szervezé- Ukrajnát az orosz érdekszférából.” abból indultunk ki, hogy sok, az akkori hallgatók sében, ahol kitûztek egy tervet (írtak egy forgatókönyvet): A mostani teljesen átdolgozott negyedik új kiadás számára magától értetõdõ összefüggést ma – majd- Kai Ehlers „West-Eu und Ost-EU. Konflikt statt meghúztak egy vonalat Rigától egészen Anatóliáig [a mai közös munkájában sokan vettek részt. Felelõs kiadó nem száz év után – már nem ismernek. A megjegy- Perspektive” [Nyugat-EU és Kelet-EU. Távlat helyett Törökország kisázsiai részéig] – és ez a vonal éppen Ukrajna a Rudolf Steiner Archívum megbízásából Alexander zések megfogalmazásánál három szempont veze- konfliktus] címû cikkébõl. Das Goetheanum, kellõs közepén megy keresztül [nagyjából a Dnyeper folyása Lüscher, szoros együttmûködésben Dörte Mehrling- 2014/11. (2014. március 14.), 5. o. mentén kettészelve Ukrajnát]. Ami ettõl a vonaltól nyugatra tett: a Rudolf Steiner által említett tényszerû össze- gel és Michaelis Messmerrel. A feladatot szakmailag van, az a nyugati érdekszférához tartozik [ami pedig keletre, függések magyarázata, Rudolf Steiner forrásainak támogatta Hans-Diedrich Fuhlendorf (†) és Markus Sose feledkezzünk meg az Európai Unió valódi távlati cél- az Oroszországhoz]. Ezt a forgatókönyvet hajtják most igazolása, valamint a bizonyítékok megtalálása végre. Osterrieder. járól, ahogyan azt egykor Winston Churchill Európai Egye- Rudolf Steiner kijelentéseihez. Mivel a szövegben sült Államokként eltervezte: a világuralom kiépítése anglo- T. M.: Valójában miért folyik a harc Ukrajnában? említett sok mûvet az eltelt évtizedek után nem lehet amerikai vezetéssel. Churchill félreérthetetlenül rámuta- Fordította: Wirth-Veres Gábor és Scherak Mari minden további nélkül fellelni, a fontos kulcsmon- tott: „Egyesült Európa nélkül nem lehet biztos ellenõrzés G. W.: A világuralomért. datokat szó szerint idéztük. Így lehetõséget akar- alatt tartani a világuralmat.” (London, 1947. május 14.). Thomas Meyer interjúja Gerhard Wisnewski Ebbe az [egységes] Európába Ukrajnának is egyre inkább be politológus-újságíróval. Der Europäer, kell tagolódnia. 2014. április-május (18. évf., 6–7. sz.), 47–48. o. Thomas Meyer szerkesztõi bevezetõje a Der Europäer Kortörténeti szemlélõdések – Az I. Világháború kitörésének 2014. április-májusi számához (18. évf., 6–7. sz.), 2. o. Az ’Ukrajna’ szó eredeti jelentése: ’határország, 100 éves évfordulójára (1914–2014) határvidék’(Ukránia). A modern szellemi szempontú történelemkutatás alapvetõ elõadássorozata a 20. század „õskatasztrófájáról”, az I. világhá- Gerhard Wisnewski: Ukrajnában egy leplezett Lásd Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. borúról, kitörésének okairól, körülményeirõl és a háború belsõ eseményeinek rejtett összefüggéseirõl és kihatásairól: Rudolf háborúval van dolgunk. Az elsõ és második világháború Akadémiai Kiadó, Budapest, 1978, 669. o. Steiner Kortörténeti szemlélõdések (GA 173 a-c), Dr. Alexander Lüscher szakmai bevezetõjével és átfogó kritikai jegyze- gyõztes nyugati hatalmai egy „forradalmi” és zavargási teivel történelmi-levéltári források alapján. – Magyar nyelven elõször! – 6 kötetben. hullámot futtatnak végig a világon [lásd a korábbi „színes”, A globális konfliktusok és világuralmi játszmák vonalai A kötetekben szereplõ huszonnégy elõadás a háború kitörésének okait és a felelõsség kérdését vizsgálja. E hat kötet narancsos stb. forradalmakat, most pedig Egyiptomot, valahol mindig fokozott mértékben keresztezik egymást. Ma jelentõsége abból a szempontból is kiemelkedõ, hogy tanulmányozásukból Rudolf Steiner igazi nagyságát, az emberi- Szíriát, Törökországot és Ukrajnát], miközben azt hangoz- Ukrajna az egyik ilyen ország. Határország. séget szolgáló önzetlen tevékenységét rendkívül világosan lehet meglátni és megismerni. Mindent a megismerés, az tatják, hogy spontán szabadságmozgalmakról van szó. Összeállította és fordította: Korcsog Balázs igazság, a szükségszerûség vagy szabadság szempontjából tárgyal, és ezt a hozzáállást, érzületet próbálja megértetni – akkor a hallgatóival, most az olvasóival. Igen kevesek értették meg a szavait azok közül, akik akkoriban személyesen hallhatták. És mi a helyzet ma? Az emberiség egy része oly mértékben süllyedt bele a materializmusba, az önzésbe, hogy ha meg is érti, amit Steiner mond, nehezére esik tenni is valamit. Pedig igazán a tettek számítanak – a fecsegés nem. „Hogyan tört Európára az az esemény, amelynek következményeit valóban nem lehet az eddigi történelmi eseményeknél meg- szokott módon felmérni? Aki tudja, hogy az 1914-es döntésekben alig több mint harminc-negyven ember vett részt, és aki tudja, hogy ezeknek az embereknek a többsége milyen lelkiállapotban volt, annak világossá válik a tulajdonképpeni lényeges probléma: Mert ezeknek az embereknek többségükben, bármilyen furcsán is hangzik ez ma, elhomályosult, elsötétült a tu- data. Az elhomályosult emberi tudat az utóbbi években voltaképpen rengeteg mindent okozott. 1914 jelentõs eseményeinél mindenütt azt látjuk, hogy július végén és augusztus elején a legfontosabb döntéseket elsötétült tudatállapotban hozták meg. És ez nem változott a következõ években, egészen napjainkig sem. Ez a maga nemében félelmetes probléma.” (Rudolf Steiner 1919. november 29-én) A magyar kiadást Wirth-Veres Gábor és Scherak Mari gondozta. Az elsõ kötet 2014 júniusában a budapesti ABG Rent A két fõ kontinens és köztük a nagy törésvonal (a The Economist új világtérképén, 1990) Kft. kiadónál jelenik meg az I. világháború kitörésének 100. évfordulója alkalmából. 1 Lásd „A krími válság – Nagy Péter testamentumának fényében” címû írásunkat az Antropozófia 2014. húsvéti számában, 52–53. o. 58 59