Page 18 - 2014.06_beliv_t05.cdr
P. 18
ANTROPOZÓFIA 2014. JÁNOS-NAP ANTROPOZÓFIA AZ ÉV KÖRFORGÁSÁBAN A Krisztustól kapott és erõvel áthatott bölcsesség Krisztusnak nem volt szüksége beavatásra, mert Õ kifejlesztésével ismereteket szerezhet a magasabb képessé tette õt arra, hogy megírja Evangéliomát, az volt a Logos. Mikor azonban emberi lénnyé lett, világokról.” (GA 10) A Krisztus elõtti idõkben ez a Apokalypsist és a három levelet. [Lásd R. Steiner: olyan sajátságos tapasztalaton kellett átmennie, mondat nem felelt volna meg a teljes valóságnak. „A kereszténység mint misztikus tény” (GA 8) és amely bizonyos értelemben helyettesítette a beava- Krisztus kegyelmébõl azonban ez most igaz szá- „János Evangéliom” (GA 103)]. Amikor Evangélio- tást. Ez a keresztelés volt, amelyet a Jordán vizében a munkra. Krisztus maga az utolsó prófétának tekin- mában János úgy beszél magáról, mint a „szeretett Keresztelõ hajtott végre. Ezzel ellentétben Krisztus tette a Keresztelõt. R. Steiner a következõket mond- tanítványról”, ezt azért teszi, mert Maga az Úr avatta teljes beavatásban részesíti János Evangélistát. ja: „A Keresztelõt Krisztus az utolsónak tartotta azok be õt. Beavatása elõtt Lázárnak hívták. közül, akik a legtisztább, legnemesebb formában Keresztelõ Szent János az utolsó volt a Krisztus- adják a próféták tanítását, amely tisztán és nemesen Ha gondosan tanulmányozzuk Keresztelõ Szent Já- elõtti zsidó beavatottak közül; az õ beavatása más- áradt az elmúlt korokban az emberiségbe.” A „Tör- nos és János Evangélista életrajzát, indíttatva érez- honnan származott, nem Krisztustól. János evan- vény és a Próféták” korszaka Keresztelõ János koráig zük magunkat arra, hogy összehasonlítsuk õket. És gélista az elsõ keresztény beavatott. Világosan meg tartott. Õ még egyszer az emberiség elé állítja a régi úgy látjuk, hogy életrajzaik, éppen részleteikben, na- kell különböztetnünk a beavatás három fajtáját: a ke- tanítást, a régi lelki tartalmat. János Evangélista vi- gyon különböznek egymástól. Szinte azt mondhat- reszténység elõtti, zsidó beavatást, amelynek szont Apokalypsisében az új fejlõdést írja le: a Föld és nánk, hogy bizonyos értelemben ellentétesek. Már Keresztelõ János volt a reprezentánsa, Lázár-János az emberiség jövõjét, egészen a kozmikus Jupiter születési dátumuk is mutatja a két ember karmikus krisztusi beavatását, amelynek régi formája, de új korszakig. A Keresztelõ a múltat képviselte, János helyzetének ellentétes voltát. A Keresztelõ június 24- alapja volt és Szent Pál Krisztus utáni beavatását, Evangélista pedig a jövõt. én született, az Evangélista pedig december 24-én. amelynek új formája és krisztusi alapja volt. A Keresztelõ az év leghosszabb, János Evangélista az A Keresztelõ élete rövid volt. Harmincadik életévé- Keresztelõ János az utolsó Krisztus elõtti zsidó be- év legrövidebb napján született. Június 24. után a nek elérése után csakhamar meghalt. János Evangé- avatott és János Evangélista az elsõ keresztény be- nappalok rövidülnek és az éjszakák hosszabbodnak, lista élete kivételesen hosszú volt. A legenda szerint avatott. Mi a különbség a kettõ között? A Krisztus december 24. után pedig a nappalok hosszabbodnak közel 100 évig élt. A Keresztelõ sohasem hagyta el elõtti idõkben a vér mágikus ereje miatt, ehhez iga- és az éjszakák rövidülnek. Palesztinát. János Evangélista sok helyre utazott. zodó beavatási alapra volt szükség. Fõleg azokat Elment pl. Rómába, Patmosba és sorsa elvezette õt János Evangélista születésnapja nagyon közel esik válogatták ki beavatásra, akik kiválasztott családba egy nagyon nevezetes helyre: a kisázsiai Ephesusba. ahhoz a naphoz, amelyen a Jézus Gyermek született, születtek, akiknek a vérét tehát az õsök speciális János Evangélista Ephesusban fejezte be életét. Illés ikon a 15. századból viszont a Keresztelõ születésnapja pontosan az év módon készítették elõ. Ezekben a családokban a há- A kereszténység elõtti idõkben Ephesus fontos mys- ellenkezõ felére esik. Keresztelõ János mélyen meg- zasságok a papok és a beavatottak irányítása mellett terium-központ volt és egy nagyon híres ember, kozmikus éterikus erõket írja le, és János az õ isteni értette születési konstellációjának a Krisztus szüle- jöttek létre. A fizikai-testi alap, az öröklési áramlás Herakleitos, a nagy tanító, itt élte le életét. Ephesus- lényérõl beszél, a Logosról, aki testté lõn és Benne tési konstellációjával való ellentétességét, hiszen azt által, elõsegítette a beavatást. Keresztelõ János ilyen ban különösképpen a Logos-mysteriumot ápolták. lakozék. János nem említi Jézus születését és gyer- mondja: „Annak növekednie kell, nékem pedig családból származott. Az Evangéliumok hangsúlyoz- Az Ephesus-i mysteriumoknak valóban a legfonto- mekkorát, de hatalmas képet fest teremtõ tevékeny- alászállanom”. (János III. 30.) zák, hogy papnak a fia. Anyjának elõdei is, egyenesen sabb célja az volt, hogy tanulmányozzák a teremtõ, ségérõl. Áronig, Mózes fivéréig visszavezethetõen papok A Keresztelõ Krisztus elõfutárja volt. R. Steiner mint kozmikus Igét, a Logost és Vele egyesülten éljenek. voltak. A Keresztelõ ereiben papi vér folyt, az akkori- A régi Ephesus-i mysteriumok már nem állottak fenn elõfutárról beszél róla, és azt mondja: „A Keresztelõ János Evangélista a kozmikus, teremtõ Ige mûködé- ban elengedhetetlen feltétele volt a beavatásnak. János Evangélista idejében. Ezt Pál apostoltól tud- a jövõbe mutató üstökös.” A Keresztelõ teljesítette sének leírásával kezdi Evangéliumát és ismételten Krisztus új fejlõdést hozott. Felszabadította az em- juk, aki szintén Ephesusba jött. Pál és János új kor- misszióját, amikor Krisztus tanítani kezd, miután hivatkozik a Logosra. Nagyon lényeges dolog, hogy beri lelket, és minden ember számára megnyitotta a szakot nyitottak Ephesusban: keresztény közösséget Keresztelõ János megkeresztelte õt a Jordán folyó- János Evangélistát rendeltetése Ephesusba vitte. beavatás útját. Teljesen megváltoztatta a beavatás alapítottak itt, és János élete végéig tanítója és ban. Szinte úgy tûnik, mintha kifejezetten a Kerubok, az feltételeit. Különleges elõdökre már nem volt többé vezetõje maradt az Ephesus-i keresztény közösség- János Evangélista Krisztus követõje, leghívebb köve- szükség. Az Evangéliom nem említi János Evangélista égi harmónia Mesterei, a Logos iránti szeretetükben nek. János Evangélista Ephesus-i tartózkodásával küldték volna oda. tõje volt. Õ volt az egyetlen tanítvány, aki Krisztust a õseit és születését. Ennek már nem volt fontossága a kapcsolatban nevezetes esemény játszódott le. Az Golgotáig követte. A Keresztelõ földi életbe lépését szellemi fejlõdésben. Viszont fontosak voltak az õsök a R. Steiner sokszor hangsúlyozza a négy Evangéliom Ephesus-i templom sok száz évvel ezelõtt a szûzi ragyogó, kozmikus fény veszi körül, de sorsa csak- Keresztelõ fejlõdésére vonatkozólag. egymástól különbözõ jellegét. Mindegyik egy bizo- Diana istennõnek volt szentelve. Ez a márvány hamar sötétté válik. János az év legsötétebb idején nyos szempontból írja le Jézus Krisztust. Máté, fizi- templom a hét csoda egyike volt. 365-ben Krisztus Mivel Krisztus teljesen új áramlást vitt a beavatásba, született, de csakhamar találkozik a „világ Világossá- kai testét, Lukács leírja lelkét (asztráltestét), amely- elõtt ugyanazon az éjszakán égett le, amelyen Nagy ezért R. Steiner a következõ mondattal kezdhette a gával”. ben itt a Földön élt. Márk a Krisztusban mûködõ Sándor született. modern beavatásról szóló könyvét: „Minden ember- ben szunnyadnak olyan képességek, amelyeknek 16 17
   13   14   15   16   17   18   19   20   21   22   23