Page 17 - 2014.06_beliv_t05.cdr

ANTROPOZÓFIA 2014. JÁNOS-NAP ANTROPOZÓFIA AZ ÉV KÖRFORGÁSÁBAN PÜNKÖSD KERESZTELÕ JÁNOS ÉS JÁNOS EVANGÉLISTA Georg Kühlewind Dr. M. von Nagy 1 A szellemi világ jelentések és értelmek világa idõtlen hogy Isten világosság és nincsen benne semmi sötét- Keresztelõ János életét mind a négy Evangéliom el- Az Evangéliom Keresztelõ János történetét igen és tértelen, akár az értelmek és a jelentések. Mégis ség.” És késõbb (1 J. 2,8): „Ismét új parancsolatot írok mondja. Talán a legrészletesebben a Szent Lukács. körülményesen mondja el. Másrészt nagyon kevés uta- folyamatokból, változásokból áll – földi tudattal ez néktek, amely igaz benne és bennetek, mert a sö- Az életrajzok rendszerint a születéssel kezdõdnek, lás van benne János Evangélista életére vonatko- fölfoghatatlan –, nincs benne semmi statikus. Az tétség elmúlt és az igaz világosság világít most.” és annak a halálával végzõdnek, akinek életét leírják. zólag, és mindig ezoterikus formában. R. Steiner emberi lélek sem tartalmaz semmit, ami van, csupán A harangok az átlátszóság idejét csengetik be, vilá- A Keresztelõ életrajza az Evangéliomokban nem csak kibetûzte az Akasha Krónikából János Evangélista folyamatokat, amelyek azonban részben idõbeliek. gosság a világosságban, ahogyan a Jelenések új Szent a születésig megy vissza, hanem az elõzõ inkarná- életét, és felfedi elõttünk azt. Elmondja, hogy János Ha a szellem megérinti a lelket, vagy lakozik benne, Jeruzsáleme vagy a Lótusz Szutra városa, Ganda cióig, és nem végzõdik a Keresztelõ halálával, hanem Evangélista nem volt fivére annak a Jakabnak, aki és így tapasztalattá lesz, szél képében ábrázolják, Vynha mutatja: mindkettõ átlátszó. a halál utáni spirituális mûködésének leírásával. egy a Tizenkettõ közül, és Zebedeus fia. Õ Krisztus görög néven pneuma, amely egyszersmind szelle- tanítványa, a negyedik Evangéliom, három levél és az A Szellem neve az Igazság Szelleme, vagyis a rejtet- Az Ó-Testamentom utolsó szavai hírül adják Krisz- met is jelent (J. 3,8; Apost. 2,2). De az apostolokra Apokalypsis írója, melyek mind fontos részei az Új- lenségé. Ha egyszer az emberi lény kiterjed és ön- tus eljövetelét, de azt is hírül adják, hogy Illés próféta vonatkozó „egyakarattal” – ami a szellem alászállá- Testamentomnak. Az Apokalypsis az utolsó könyv, tudattal felöleli az egész szellemi világot, egyben visszatér Krisztus jövetele elõtt. Malakiás az a pró- sát lehetõvé tette, ugyancsak levegõs szó homothy- ezzel fejezõdik be az egész Biblia. János sohasem mindentudóvá lesz, és ezt a tudást emlékezésként éli féta, aki az Ó-Testamentom elsõ könyvét és utolsó madon és thymos értelme lélekzet, illat, lélek: egy említi saját nevét. Evangéliomában csak azt mondja, át, arra, ami Õ maga kezdettõl fogva és minden idõ- szavait írta. A következõket mondja: „Imé én elkül- lélekzettel voltak együtt. hogy õ az a tanítvány, aki Krisztus keblén nyugszik az ben volt (J. 14,26): „De a Vigasztaló, a Szent Szellem, döm néktek Illyést, a prófétát, mielõtt eljön az Urnak Pünkösd szélrohama a Szellem új korszakát jelzi akit az Atya küld majd az én nevemben, megtanít nagy és félelmetes napja. És az atyák szívét a fiakhoz utolsó vacsorán, és ott állt a kereszt alatt Krisztus – mint lehetõséget. János a változást a világosság és majd mindenre és emlékeztet mindarra, amit valaha fordítja, a fiak szívét pedig az atyákhoz, hogy el ne halálakor. Hangsúlyozza azt is, hogy õ az a tanítvány, a sötétség viszonyának megváltozásával jellemzi. is mondtam néktek.” Amit valaha is tanított a Logosz jöjjek, és meg ne verjem a Földet átokkal.” Ezek az akit „az Úr szeret vala”, a „szeretett tanítvány”. Evangéliumának prológusában ezt olvassuk (J. 1,5): az embereknek, kezdettõl fogva. Ó-Testementom utolsó szavai. Mi az igazi jelentése a régi nyelvek használatában „És a világosság a sötétségben világít, de a sötétség annak a kifejezésnek, hogy „szeretett tanítvány”? nem fogadta be.” Ez a második korszak jellemzése, Jókívánságokkal Az Új-Testamentomban Lukács Evangéliomának Ez a kifejezés jelzi, hogy egy olyan személyre vonat- a dualitás, amelyben a világosság csak a sötétség hát- elsõ fejezete tartalmazza Gabriel Arkangyal Keresz- G. Kühlewind kozik, akit a mester maga avatott be a legmagasabb terén érzékelhetõ az ember számára. Elsõ levelében telõ János születésére vonatkozó szavait: „És ez Õ bölcsességbe. A kereszténység elõtti beavatás három János másképp beszél (1 J. 1,5): „Ez az üzenet, ame- (Pünkösd, 1997) elõtte fog járni Illyés lelkével és erejével, hogy az és fél napos, halálhoz hasonló alvásból állt, és több lyet tõle hallottunk és amit néktek továbbadunk, atyák szívét a fiakhoz térítse…, hogy készítsen az évig tartó morális és spirituális elõkészítés után Úrnak tökéletes népet.” (Lukács: I. 17.) Ilyenképpen következett be. Akik ilyen beavatáson mentek át, Illés individualitása híd az Ó- és az Új-Testementom teljesen megváltoztak, és gyakran új nevet is kaptak. között. Illés a régi zsidók prófétája és Keresztelõ Já- Krisztus eljövetele után a beavatás teljesen új formát nos Krisztus hírnöke lett. Amikor Keresztelõ János öltött, és a három és fél napos, halálhoz hasonló elérte a 30. életévét, végigjárta a folyó körül az egész alvásra nem volt többé szükség. Az elsõ ember, aki vidéket, prédikálván a keresztelést a vezeklésért, a ilyen új Krisztus-utáni beavatáson ment át, Saul volt bûnök bocsánatáért. – Krisztus akkor kezdte meg (Krisztus maga volt a beavatója), és beavatása után új tanítását, amikor a Keresztelõ már befejezte az övét. nevet, a Pál nevet vette fel. Nemsokára a Keresztelõ lefejeztetett. A Keresztelõ halála után Krisztus gyakran szólt róla, és Õ is kinyi- Az utolsó olyan ember, aki az iniciáció régi formáját, latkoztatta, hogy Keresztelõ János Illés reinkarná- a három és fél napos, halálhoz hasonló alvást élte át, ciója. (Máté XVII. 11–13. – Márk IX. 11.) Lázár volt. Krisztus maga avatta be õt a „Lázárfeltá- masztásával” és beavatása után Jánosnak nevezték. 1 Dr. Nagy Emilné dr. Göllner Mária kéziratban fennmaradt írását közöljük. A kéziraton dátum nincs. Az eredeti szöveg írásmódját egyes szavak írásakor meghagytuk (pl. Evangéliom, Ó-Testamentom, Apokalypsis, Mysterium, psychológiai analysis), érzékeltetve az írás Pünkösdi rózsa – vízfestmény keletkezése idején – feltehetõen – használt, ma már régiesnek tûnõ írásmódot. (Megj.: Mesterházi Zsuzsa) 14 15