Page 49 - Antropozofia_2013.06_netre_Neat

ANTROPOZÓFIA ÉLETSORSOKBAN BEAVATÁSI ÉLMÉNYEK ALBERT STEFFEN TALÁLKOZÁSA AZ ANTROPOZÓFIÁVAL Christiane Haid 1906/07 tele fordulópontot jelentett Albert Steffen Albert Steffen tehát úgy döntött, hogy végleg számára, ekkor ugyanis életének három sorsdöntõ befejezi orvosi tanulmányait, hogy teljesen a költõi jelentõségû eseményére került sor: ekkor ismerte pályának szentelhesse magát. De amikor a külsõ meg Else von Carlberget, aki Elisabeth Stückgold akadályok elhárultak elõle, akkor vette kezdetét az [Veress Erzsébet] mellett a legfontosabb nõ volt az önmagával folytatott küzdelem. életében; ekkor jelent meg az Ott, Alois és Werelsche Steffen, aki vidéken nõtt fel, Berlint választotta címû elsõ regénye (melyet Rudolf Steiner egyik Stef- tanulmányai és munkája színhelyéül, a német nyelvû fenrõl írott esszéjében „a világnak szóló üdvözlet- térség akkori legnagyobb városát. 1906 õszén itt nek” nevezett); és ekkor találkozott elõször Rudolf rendezkedett be, rendkívül szerény körülmények Steinerrel. között. Az ifjú költõ itt egy közösség részének érezte Az íróvá válás útja nem volt akadálytalan. Steffen or- magát, amely ugyanakkor teljesen idegen volt a vosi tanulmányokat kezdett folytatni Lausanne-ban, számára, mégis bele akart merülni ebbe az hogy átvehesse apja faluorvosi praxisát. A család a életformába, hogy a saját bõrén tapasztalja meg azt. Wynau nevû kis svájci faluban élt, ahol Albert A nagyvárosi élet erõteljes hatással volt Steffen Steffen az öt gyermek közül harmadikként jött a érzékeny, természeti élmények és egyfajta roppant világra 1884. december 10-én – Bern volt a hozzájuk kifinomult bensõségesség által formált személyisé- legközelebbi nagyváros. gére. Az érintetlen, még el nem homályosult tekin- De már néhány hónap után világossá vált számára, tete elõtt feltáruló emberi sorsok mélyen megrendí- hogy az orvosi pálya nem neki való. Az irodalom volt tették õt. az, ami egyre inkább betöltötte az életét – a nagy Steffen 1906 novemberében ismerte meg a balti svájci írótriász (Gotthelf, Keller és Meyer) mellett származású Else von Carlberget, akibe azután bele- Goethe és Schiller volt a szívügye. 1905. március 9- szeretett. Steffen élete ebben az idõszakban rend- én jutott arra az elhatározásra, hogy levelet írjon kívüli módon elmélyül és összesûrûsödik. A fizi- apjának. De Kafkával ellentétben Steffen el is küldte kailag érzékelhetõ észlelés szilárd falai átjárhatóvá ezt a levelet, és meghallgatásra talált. Apja bízott a fiában, és egyéves próbaidõt biztosított a számára. Steffen átiratkozott a zürichi egyetem bölcsészkarára – akkoriban Dosztojevszkij mellett leginkább Nietzsche állt érdeklõdésének középpont- jában –, és belekezdett az Ott, Alois és Werelsche címû regényébe. 1906 õszén azután Berlinben folytatta tanulmányait, elkészült kéziratát pedig Samuel Fischer Könyvkiadójához nyújtotta be. Albert Stef- fen 1907 februárjában hallotta elõször Rudolf Stei- ner egyik elõadását a berlini Építészek Házában, és ugyanezekben a napokban fogadták el regényét a kiadónál. 47