Page 50 - Antropozofia_2013.06_netre_Neat

ANTROPOZÓFIA 2013 JÁNOS-NAP válnak számára, és érzékfeletti élmények jelentkez- Ezt az elsõ találkozást a szellemtudomány intenzív nek nála, még hogyha eleinte szörnyûek és rémisz- tanulmányozásának idõszaka követte, mivel Steffen tõek is ezek az élmények. nem akart felkészületlenül találkozni Steinerrel. Az ismételten jelentkezõ érzékfeletti élmények csak- Három évvel késõbb az ifjú költõt már az a kérdés nem az õrület szélére sodorják, mígnem egyik foglalkoztatta, hogy miként tudna munkatársként õ ismerõse, Karl Wilhelm Stockmeyer, a festõ azt java- maga is tenni valamit az új szellemi irányzatért – solja neki, hogy keresse fel Rudolf Steinert, aki eset- Steffen kezdettõl fogva idegenkedett a teozófusok leg tanácsot tudna neki adni. Néhány nappal azután, egy jó részére jellemzõ, többnyire passzív befoga- hogy Samuel Fischer Könyvkiadójánál elfogadják dástól, amitõl Steiner is sokat szenvedett. regénye kéziratát, Albert Steffen 1907. február 28- Életünk legjelentõsebb eseményei gyakran nem án Else von Carlberggel, Ernst von May-jal és Karl elõírásszerûen zajlanak: így Albert Steffen Rudolf Stockmeyerrel együtt elõször hallgatja meg Rudolf Steinerrel folytatott elsõ személyes beszélgetésérõl Steiner egyik elõadását. Az elõadás témája – minden is csupán egyetlen naplóbejegyezés maradt fenn, bizonnyal sorsszerû körülményeknek köszönhetõ- melyet 1924. december 10-én, negyvenedik szüle- en – Az ember életútja a szellemtudomány nézõpont- tésnapján, tizennégy évvel késõbb, visszatekintve jából. Steiner elõadásának középponti kérdése az jegyzett fel: „Áldanom kellene ezt a napot, hiszen 14 ember magasabb Énjének megismerése, s ez a kérdés évvel ezelõtt elõször beszéltem Dr. Steinerrel. Õ akkor Steffen egész életmûvének egyik alapeleme lesz. a János-evangéliumra irányította a figyelmemet. Steffen egyelõre csupán a hallgatóság soraiból érzé- Meditációim során szavakba foglaltam az igazi szeretet kelte Rudolf Steinert. Noha lehetõsége lett volna igéjét. Ez az Ige támasztotta fel szívemet, és tette ké- arra, hogy az elõadást követõen bemutassák Steiner- pessé arra, hogy szembeszegüljön a halállal.” nek, ám Steffen másképp döntött: „Az elõadás után csendben távoztam, annak a veszélynek kitéve magam, hogy neveletlennek tartsanak. – Dolgoznom kell önma- Összeállította és fordította: Korcsog Balázs gamon, mindinkább ez lett a jelszavam.” Steffen kez- dettõl fogva tisztában volt vele, hogy Steinernek micsoda jelentõsége van a számára. Az ekkor 23 esz- Forrás: Novalis. Szellemtudományi és antropozófiai tendõs költõ – egy idealista szemszögébõl – a követ- folyóirat (http://novalis.hu, 2009. december 15.) kezõ szavakkal fogalmazta meg elsõ benyomását Rudolf Steinerrel kapcsolatban: „Azonnal felismertem benne az emberiségvezetõt: a bölcsességet a homlokán, a szeretetet a szemében, a lelkiismeretet a szavaiban. Minden mozdulata és kifejezése az összhang megnyil- vánulása volt, szabadon és mûvészi módon megfor- málva.” Albert Steffen (1884. december 10.–1963. július 13.), svájci drámaíró, költõ, festõ, az Általános Antropozófiai Társaság vezetõségének tagja. Halálának 50. évfordulója alkalmából az Antropozófia folyóirat egy késõbbi számában több írással emlékezünk meg életmûvérõl. (Szerkesztõség) 48