Page 35 - 2012 Karácsony
P. 35
ANTROPOZÓFIA A MÛVÉSZETBEN SZÁZ ÉVE SZÜLETETT AZ EURITMIA Mihálcz Dóra Karácsony közeledtével egyre többet gondolunk a a művészet. Utalt ezek után arra is, hogy a nagyon születés misztériumára, a földi világba érkezés cso- régi idők táncaiban az emberek a mozgásuk által dájára. 2012-ben egy mozgásművészet születésé- váltak eggyé a természetben működő hatalmas, rit- nek századik évfordulóját ünnepeljük. Most néhány mikus erőkkel, és ezekből a hangokból és ritmusok- gondolattal szeretném lelkünk elé állítani azt a han- ból alakult ki a beszéd. 2 gulatot, azokat az eseményeket, azokat az embere- A Rudolf Steiner által létrehozott mozgásművé- ket, akik ezen új művészet, az euritmia születésénél szet nem csupán a belső, szubjektív, lelki tartal- jelen voltak. mat juttatja kifejezésre, hanem kezdettől fogva a Mielőtt valaki, valami megszületne, már érezni le- kimondott szóhoz, a beszédhez kapcsolódott. Az het a közeledtét, a földi léthez való helynek, a befo- emberben és a kozmoszban élő ritmikus törvény- gadó embereknek a keresését. Ez a közeledés érez- szerűségek, erők, mozgások képezik az alapját, hető abban a kérdésben, amelyet Rudolf Steiner közvetlenül kapcsolódnak a beszédképzésben, a tü- 1908 májusában, a János evangélium prológusáról dőből kiáramló levegő megformálásában működő tartott előadás után az orosz festőnőhöz, Margarita formaerőkhöz. A beszédképzésben rejlő erők átala- 1 Volosinához intézett: „El tudná ezt táncolni?” De kulnak az emberi test, főként a karok mozgásává, és Margarita Volosina nem értette meg, hogy miért így válnak látható beszéddé, látható énekké. kérdezi ezt tőle Rudolf Steiner. „Mindent el lehet táncolni, amit az ember érez” – felelte. „De hiszen éppen az érzésekről volt ma szó” – mondta Rudolf Steiner, és várt. Margarita Volosina csak évekkel ké- sőbb jött rá, hogy mire célzott. Rudolf Steinernek várnia kellett valakire, aki maga keresi az új moz- gásművészetet, és kéri az ő segítségét. 1911 decemberében, a váratlanul megözvegyült Clara Smits egy beszélgetésben kérte Rudolf Stei- ner segítségét, hogy a lányának megfelelő ritmikus mozgást vagy táncot találjon. A kérdése arra is vo- natkozott, hogy lehetne-e bizonyos ritmikus moz- dulatokkal az étertesten át a f zikai testre gyó gyí tó- an, erősítően hatni? Hiszen az étertest a hordozója minden ritmikus folyamatnak, az egészség, a beteg- ség az ő állapotától függ. Rudolf Steiner nem csu- pán igennel válaszolt a feltett kérdésekre, hanem fölkínálta segítségét az életet hordozó mozgás im- pul zusokból létrejövő új mozgásművészet kidolgo- zá sához. Clara Smits beszámolt arról is, mennyire fontosnak tartotta Rudolf Steiner egy ilyen mozgás- művészet létrejöttét, hogy olyan mélységű dolgokat tudjon közelebb vinni az emberekhez, amelyeket nem lehet szavakba foglalni, a hallgatóságtól szinte elvárhatatlan koncentrációt igényelnek, és csupán hosszú-hosszú előadásokon tudná ő maga kifejteni. Egy másfajta megismerési lehetőséget kínálhat ez Isabella de Jaager és Marie Savitch, Berlin 1924 33 33
   30   31   32   33   34   35   36   37   38   39   40