Page 40 - 2010 Mihály-nap
P. 40
A N T R O P O Z Ó F I A 2010 MIHÁLY NAP TECHNIKA ÉS SZELLEMTUDOMÁNY FELHÍVÁS A technika őrült sebességgel fejlődik és egyre újabb ban a legértékesebb, azzal a műszaki ember tárgyak te rületeket hódít meg. A mindeközben felmerülő létrehozásában, az építésben és a laboratóriumban kul turális és erkölcsi problémák mellett a szellem- találkozik. Amikor a természeti törvényeket a kül- tu do mány nézőpontjából is kérdések sora fogalma- világban érvényre juttatjuk, amikor technikát ho- zódik meg. A P‡ˆ‰-SŠ‹‡Œ-A‰‡ŽŒ‘’“ (Basel) zunk létre, lelkünket mindenekelőtt olyasmihez valamint a dornachi G”•Œ‹•‡’ˆ– T•—–˜™•ŒŒˆ- közelítjük, ami nem tartalmazza a szellemet. Az š”–‘’“”™ ˜™ M‡Œ•–‡Œ›œ‡›-C™›‰‰‡‘™‡Œ› S•œ- emberi szív azonban mindennel kapcsolatba lép. Az Š› žja közös munkára, közös gondolkodásra hívja az emberi lélek és az emberi szellem behatolnak ebbe a érdeklődőket. szférába. Éppen a technika által kell az érzést, a gon- A magasan fejlett technika megkérdőjelezhetetlen dolatot fölfelé irányítani, a másik pólus felé, oda, al kotóeleme mai kulturális életünknek és munka- ahol a szellemi áthatja és átszövi világot. A technika körülményeinknek. Vannak, akik hajlandóságuk és kiváltképpen alkalmas arra, hogy a másik oldalra, tapasztalataik alapján lelkesen használják a modern a szellemi oldalára utaljon, mégpedig azáltal, hogy technika vívmányait, esetleg a továbbfejlesztésében a lehető legmélyebben behatol a külső, érzékelhető is hatékonyan közreműködnek, míg mások csak té- világba. Ezért azt gondolom, hogy épp a pályakezdő to ván hagyatkoznak a technikára, és a rendkívül műszaki szakemberekben születhet meg az az erő, gyors fejlődésből adódó hátrányokat hangsúlyoz- amely a legfontosabb hozzájárulás lehet az emberi- zák. Olyan, szükségszerűen felmerülő vélemény- ség fejlődéséhez, mégpedig azáltal, hogy érthetővé nyel is találkozhatunk, hogy a technikai fejlődésnek teszi, mit jelent a szellemi irányultságú gondolko- ilyen módon nem lett volna szabad végbe mennie. dásmód, a szellem szférájában megalapozódó világ- nézet.” (GA 77a, Záróbeszéd, 1921. június 30.) ÉSZREVÉTLENÜL ÁTLÉPTÜK A KÜSZÖBÖT Ezt a kétféle hozzáállást úgy is értékelhetjük, hogy A MEGISMERŐ KÉPESSÉG JÓTÉKONY ERŐI a modern technikával akaratlanul is átléptünk egy „Az embernek szüksége volt a pusztán földihez való küszöböt. A következményekkel pedig mindannyi- kapcsolatra, hogy lelki tudatát fejleszteni tudja. Ek- unknak együtt kell élnünk. Hogyan írható le és ért- kor jött létre a legújabb időkben az a törekvés, hogy hető meg pontosan ez a helyzet? min denhol, a cselekvésben is azt valósítsa meg az ember, amibe bele kell szoknia. Amennyiben beren- Rudolf Steiner különféle összefüggésekben beszélt dez kedik a pusztán földi létbe, az ahrimánival talál- a technikáról és azokról a kihívásokról, amelyekkel a technika szembesít bennünket. Az alábbi idézetek- ben, amelyek „Az antropozó€ a feladata a tudomány és az élet vonatkozásában” (GA 77a) című előadásá- ból és „A természettől a természet-alattihoz” (GA 26) cí mű kísérőleveléből valók, remekül kifejeződik a technika kettős természete. „És ha most különös tekintettel azokhoz szólok, akik pályakezdő műszaki szakemberekként vesznek részt ebben a mozgalomban, akkor engedtessék meg azt mondanom, hogy számomra éppen ez a műsza- ki tevékenységekben való részvétel tűnik rendkívül jelentősnek szellemi mozgalmunk kibontakozásá- nak szempontjából. A világban minden polárisan fejlődik. Ami a természettudományos gondolkodás- 38 38
   35   36   37   38   39   40   41   42   43   44   45