Page 69 - 2014.Karacsony
P. 69
ANTROPOZÓFIA 2014. KARÁCSONY ANTROPOZÓFIA A TÖRTÉNELEMBEN TÖRTÉNETI BEVEZETÕ RUDOLF STEINER amely nem került be a könyvtárába. A világ esemé- AZ OKKULT HATÁSOK SZÁMÍTÁSBA VÉTELE nyeibe bepillantást nyert a számos beszélgetés során Vajon ez a pártatlanság azt jelenti, hogy tartózkodni „KORTÖRTÉNETI SZEMLÉLÕDÉSEK” is, amelyeket Dornachban folytatott az ott levõ ta- kell minden véleménytõl, vagy beleértendõ legalább gokkal. Õk a legkülönbözõbb nemzetiségûek voltak, annyi, hogy összeütközések esetén mindig mindkét CÍMÛ ELÕADÁSAIHOZ és ellátták a hazai ismeretségi körükbõl származó félnek egyforma részben igazat kell adni? Rudolf hírekkel. A háború alatt Rudolf Steiner mozgássza- Steiner számára egészen nyilvánvalóan nem ezt je- II. RÉSZ badsága erõsen korlátozott volt: alapvetõen Svájc- lenti. A viszonyokat a maguk különbözõ jelentõsége ban élt, ahonnan rendszeresen több hétre Német- szerint akarta kiismerni. Számára a különbözõ jelen- országba, esetenként azonban Ausztria–Magyar- Alexander Lüscher országra is utazott. Németországi útjai során ségek mögött álló tények észlelése, sõt a dolgokban rejtetten ható szellemi-okkult impulzusok megisme- alkalma nyílt személyesen tájékozódni az ottani han- rése volt fontos. 1917. január 13-án mondta a tagok- gulatról. Ítéletalkotásában fontos szerepet ját- Az itt következõ cikk Rudolf Steiner Kortörténeti szemlélõdések címû elõadásainak összetett keletkezéstörté- nak: „Ha arról beszélünk, hogy mit értünk mi szellem- szottak találkozásai Helmuth von Moltkéval, aki a netét és késõbbi fogadtatásukat vizsgáló nagy tanulmány elsõ része, az elõadások modern közreadója, a dornachi tudomány alatt, akkor át kell hatnia annak a megisme- háború kitörésének idõpontjában a német vezérkar Rudolf Steiner Hagyatékkezelõség munkatárása, Alexander Lüscher történész tollából. résnek, hogy a szellemi világ mennyire nyilvánul meg a fõnöke volt. Különösen nagy hatásuk volt azoknak a világunkban, amelyet a fizikai értelmünkkel és érzé- beszélgetéseknek, amelyeket Steiner 1914. novem- keinkkel tekintünk át.” És ez azt jelenti: „Aki egy kissé Az igazság megtalálásához rendelkezni kell a tényekhez való érzékkel, berben Bad Homburgban folytatott Moltkéval, aki átlátja korunk viszonyait, az elõtt a jövõben egyre akár a fizikai síkon, akár a szellemi világban kell keresni ezeket. akkor már nem töltötte be ezt a tisztséget. A Kor-tör- világosabb lesz – ha visszapillant erre a korra –, hogy a téneti szemlélõdésekben azonban Steiner egyetlen Rudolf Steiner az 1916. december 4-i, dornachi elõadásban szóval sem említi ezeket a beszélgetéseket, csak a régi történelmi vizsgálatok, a ma uralkodó régi törté- nelmi szemlélet már nem elegendõ a korunkban leját- háború után fejtették ki komoly hatásukat. szódó dolgok megértéséhez. Az emberek érlelõdõ tudása Steiner tehát olyan forrásokat használt a tájékozó- miatt szükségessé válnak bizonyos okkult tanítások, és dásra, amelyek alapvetõen mindenki számára ren- akik nem lesznek nyitottak az ilyen dolgokra, azoknak a RUDOLF STEINER ÚTJA AZ „IGAZSÁG”-HOZ figyelemmel kísérte. Naprakészen, pontosan tájékozott delkezésre álltak. Úgy tûnik, tudatosan mondott le jövõben a tudatlanság, az ignorancia bélyegét kell visel- volt minden hírrõl, a bel- és külföldi politikusok megnyil- az érzékfeletti megismerésre tett erõfeszítésekrõl. niük.” Amikor Rudolf Steiner ”igazságok”-ról beszélt, nem a vánulásairól, a sajtókommentárokról az egész világon. Mindenesetre Friedrich Rittelmeyer, a Keresztény tökéletes igazságra gondolt, hanem az ítéletalkotás A kor eseményeinek megítélésében Rudolf Steiner Mindig olyan kijelentésekre várt, amelyek felcsillan- Közösség egyik alapítója így tudósít Sorsdöntõ talál- valóságban gyökerezõ alapjainak megteremtésére. számára fontos kiindulópontot jelentett, hogy szá- tották volna a világháborús katasztrófa befejezésének kozásom Rudolf Steinerrel címû visszaemlékezései- A lehetõ legtárgyilagosabb képhez akart jutni az ese- molt az okkult impulzusok mûködésével, megér- reményét, és gyakran kétségbeesett a tehetetlenség és a ben (Genius, Budapest, 2011): „Az akkori dornachi ményekrõl. Megpróbált például a lehetõ legátfogób- tette, hogy vannak olyan emberek, akik tudattalanul termékeny gondolatok teljes hiánya miatt, ami fõleg Né- beszélgetések Steinerrel természetesen egészen más dol- ban tájékozódni azokról a diplomáciai eseményekrõl, hagyják, hogy felhasználják õket, de olyanok is, akik metország vezetõ személyiségeinél mutatkozott meg.” gokról is folytak. Például fõleg a világháborúról. »Lehet amelyek végül a háború kitöréséhez vezettek. Ezért a csoportérdekbõl tudatosan alkalmazzák ezeket az különbözõ diplomáciai táviratok és jelentések tar- Sokféle módon szerezte ismereteit az eseményekrõl egyáltalán tudni, hogyan végzõdik a világháború?« – impulzusokat. Meggyõzõdése volt, hogy bármilyen talmáról a részletes ismeretek gazdag tárházára tett és a történések hátterérõl. A legkülönbözõbb újsá- kérdeztem. »Lehetne – válaszolta. De akkor tartózkodni kellemetlen is ez a felismerés, nem használ, ha ho- szert. 1916. december 11-én mondta: „Nos, kedves gokat tanulmányozta, például a régió két svájci napi- kellene az eseményekben való minden részvételtõl. Az mokba dugjuk a fejünket. A következõ napon így barátaim, elmondhatom, hogy tényleg gyakran – egy lapját, a Basler Nachrichtent és a National Zeitungot. nem megy, hogy az ember szellemileg kutatja ezeket a fûzte tovább gondolatait: „A legvégzetesebbnek azon- tucatnyinál is gyakrabban – valóban tanulmányoztam Vagy olyan széles körben elterjedt folyóiratokból dolgokat, és aztán ezt a tudást beáramoltatja abba, amit ban az az álláspont tûnik számomra, amit egyfajta az összes Kék-, Vörös- és Fehérkönyvet, és valóban elfo- szerzett információt, mint a stuttgarti Süddeutsche tesz.«” Vagy a Steiner, háború és forradalom címû strucc-szemléletként jellemeznék, amelyik egyszerûen el gadtam minden irányzat véleményét; aztán [az ered- Monatshefte. Ehhez jöttek a megfelelõ forrásmûvek, cikkében (Nürnberg, 1919): „Steiner kifejezetten szeretne zárkózni az ilyen felismerések elõl, mert ezek ménytõl függõen] lehetõséget kellett volna találnom, mint Max Beer 1915-ben Bernben megjelent Szivár- mondta azt is, hogy ha közre akar mûködni, akkor erköl- kellemetlenek, és mert egyáltalán ilyen dolgokra sehol hogy boldoguljak a valóságos tényekkel.” Emil Leinhas, ványkönyve, a háború kitörése szempontjából lénye- csi okokból le kell mondania a háború kimenetelével sem szabadna gondolni, mert az nyugtalanítja az em- kapcsolatos szellemi látói erõfeszítésekrõl. Tehát csak Rudolf Steiner késõbbi közeli munkatársa így emlék- ges diplomáciai iratok összeállítása, és ne feledkez- bereket. Természetesen tudom, kedves barátaim, hogy intelligenciájára hagyatkozott.” Elõítélet-mentesség szik vissza (Aus der Arbeit mit Rudolf Steiner – A Ru- zünk meg számos, a témáról szóló könyvrõl és itt is azt mondhatnám, ne mondjuk ki ezeket a dolgokat, az igazság megalkuvás nélküli keresésében a fennálló dolf Steinerrel végzett munkáról, Bázel, 1950, 4. fe- írásról. Rudolf Steiner könyvtára jó 350, az elsõ világ- mert az nyugtalanítaná azokat, akik itt õszintén akar- tények alapján: ez vezérelte Rudolf Steinert a háború jezet): „Az elsõ világháború alatt Rudolf Steiner a politi- háborúra vonatkozó kiadványra rúg, és feltehetõ, nak semlegesek lenni. De, kedves barátaim, a mi talajun- egész ideje alatt. kai és katonai események minden részletét a legnagyobb hogy emellett még számos más könyvet olvasott el, kon állva túl kell lennünk az ilyen [hamis] megnyugta- 66 67