Page 4 - 2014.06_beliv_t05.cdr

ANTROPOZÓFIA 2014. JÁNOS-NAP ANTROPOZÓFIA AZ ÉLETUTAKBAN JÁNOS-ÜNNEP „…MINDEN VÁGYAM, HOGY A VILÁGBA BELEÍRT Lendvay Miklós KESERVET, NEHÉZSÉGET SEGÍTSEM GYÓGYÍTANI…” BESZÉLGETÉS SZÉKELY ANIKÓVAL 2014. MÁJUS 7-ÉN, „…Az én vezérem bensõmbõl vezérel! Emberek, nem vadak – elmék vagyunk! S szívünk, míg vágyat érlel, nem kartoték-adat. Jöjj el, szabadság! Te szülj nekem rendet!…” EGY NAPPAL A 87. SZÜLETÉSNAPJA ELÕTT József Attila: „Levegõt” (részlet) Korszakunk gondolkodásmódja a mozgékony, tág értel- A természet megajándékoz minket friss levegõvel, termé- mû, eleven fogalmak felõl a praktikus, egységesíthetõ, nyekkel, a nap melegével. Nyáron, János-napkor különö- W. Barna Erika könnyen emészthetõ és problémamentesebben kezelhetõ sen erõteljesen élhetjük át a természetben levõ lényeket, kategóriák irányába változik. Polaritásokban, extremitá- élõlényeket. Szimbiózisokat figyelhetünk meg, olyan sokban gondolkodunk – és a gondolkodásunk módja meg- együttéléseket, amelyekben az egyes résztvevõk egymás Székely Anikó 67 évvel ezelõtt kötelezte el magát a szellemtudományi teremti a valóságban is a tükrözõdését, életmódunkat. nélkül elpusztulnának, és amely együttélésben többre ké- tanulmányoknak, a mai magyar antropozófusok elsõ generációjának A világ kettéválik, hasad, minden életterületen, elõször pesek, mint egyedül. Alig néhány olyan növénycsaládot tagja. Húszéves volt, amikor férjével, Székely Györggyel együtt be- tudatunkban, majd a fizikai megnyilvánulásban is: gaz- ismerünk, amelyben nem, vagy csak elvétve találunk dagra és szegényre, hasznosra és haszontalanra, sikeres- szimbiózist. Nem csak a növények, de az élõvilág más te- léptek az Antropozófiai Társaságba, és olyan szellemi mûhelyt terem- re és sikertelenre – a sor végtelenségig folytatható. Mi- rületeirõl is tudjuk, hogy a darwini „az erõsebb legyõzi a tettek, amellyel egyrészt Rudolf Steiner szellemi örökségének köz- képpen egykoron lõn világosság és lõn sötétség, a foko- gyengét” nem elsõdleges az élõvilágban, sokkal inkább az vetítését, másrészt Steiner megkezdett munkájának folytatását, a zódó kiélezettségre a tapasztaló emberi lénynek nagy együttmûködés és az alkalmazkodás elve a domináns. Ezt szellemtudományi tanulmányok élõvé tételét vállalták fel. szüksége van: a világosság az emberek számára csak a is tanulhatnánk, tanulhatjuk a természettõl. sötétség hátterén érzékelhetõ a dualitás korszakában. Az ember egy részével a természet része. Adományaiból Márai Sándor szavait idézve: „Nagyon ritka az ember, akinél a szavak Mérhetõvé lett a hasznosság, embertelen tetteket és fo- él, a Föld az otthona, amelyet ajándékba kapott és kap. teljesen fedik az élet valóságát. Talán ez a legritkább tünemény az lyamatokat hoz létre a gazdasági profitorientáltság. Egy másik részével a szellemhez kapcsolódhat: saját isteni életben.” Székely Anikó pontosan ilyen, a szó legmélyebb értelmében Elszakadunk a természettõl, végtelen, öngerjesztõ éhsé- lényéhez és a másik ember isteni lényéhez, hogy együtt hiteles ember, aki egész életével szolgálta a felvállalt feladatot, és günk, valamint a végtelenné fokozható „fejlõdés” illúziója adjanak otthont valami újnak, hogy ápolják a természetet és lidérce nincs tekintettel a Föld véges, nem megújuló és és az emberi közösségeket. Nem a végtelen külsõ fejlõdés minden szavából, gesztusából sugárzik a gondolatok, érzések, szavak nem megújítható kincseire, és egyre inkább megállítha- útján. Keresztelõ János azt mondja magáról: nekem csök- és tettek egysége. A hazai és nemzetközi antropozófiai körökben nagy tatlan, megfordíthatatlan és jóvátehetetlen pusztítást kennem kell. Eltanulhatjuk tõle ezt a gesztust a fizikai tisztelet övezi a munkájukat, alkotásaikat, amelyekkel az antropo- végez. Egy olyan bolygón, amely adományaival otthont ad világra érvényes, és szociális viszonyainkat is megfertõzõ zófiai életet megtermékenyítették. az emberi lénynek, aki fizikai valójában szellemi lényét kapzsiságunk vonatkozásában. Keresztelõ János tanúja a fizikaival összekapcsolva nemcsak otthonát, a bolygót annak, amikor a Jordán folyóban tartott kereszteléskor Székely Anikót szeretettel, tisztelettel köszöntjük 87. születésnapján. válthatná meg, hanem a szellemi világ fejlõdésében is Jézus fizikai testére a Szent Szellem alászáll. Krisztusról elõremozdító lehetne. Küldetését, szellemi eredetét feled- mondja Keresztelõ János: néki növekednie kell. Annak az ve rombolja az ember önmagát is, elképzelhetetlen mély- emberi lehetõségnek kell növekednie, amelyet a szellem ségekbe taszítva, méltóságát vesztve. emberi testbe költözése és avval való teljes azonosulása Megtérül-e az emberbe befektetett pénz? Méltó-e egy em- nyit meg az ember szellemi lénye elõtt: bensõbõl, okság „Tudjuk, hogy a Szellemtudomány, amennyire egyre jobban és jobban elmélyedünk abban, amit adhat, érzületünk- ber, hogy köztünk éljen, ha nem hoz „hasznot”? Ha fogya- nélkül, szeretetbõl cselekedni. Krisztus áldozata ez az be áramlik, beáramlik akaratunkba, beáramlik azokba az erõkbe, amikre azért van szükségünk, hogy az élet legvál- tékos, ha nem talál munkát, ha hajléktalanná válik? Idáig ember számára: lehetõvé tenni bensõ vezérünkre való tozatosabb eseményei során helyt állhassunk… jutottunk a mai gazdasági játékszabályokkal: fölénk nõtt a támaszkodást. Nemcsak az ellenállást a gonosz erõkkel „…a Szellemtudomány a mai emberiség számára bizonyos értelemben egy szükségletet jelent.” hatalom és a haszonelvû gondolkodás, amely szerint az szemben, nemcsak a valami ellen való küzdést, hanem emberi lény egy kiszámítható, összegekkel, hozammal és valami új és még meg nem született képviseletét is. Saját „…Tudjuk, hogy viszonylag rövid idõ elteltével minden biztosságát teljes belsõ nyugalmát, minden élethez meg- haszonmutatóval kiértékelhetõ és megítélhetõ gazdasági krisztusi erõnk válhat vezérlõnkké, amennyiben halljuk kívánt békéjét elveszítené az emberiség, ha a szellemtudományi híradás nem érkezne el éppen a mi idõnkben, ehhez szereplõ. Megmondják nekünk, hogy mit érünk. És mi és ápoljuk a hangját. az emberiséghez” – hangzott el 1911. december 27-én Hannoverben. 1 lehunyt szemmel hallgatjuk az embertelen, de a torz rend- János-nap Keresztelõ János ünnepe. Ünnepelhetjük a ter- szer koordinátái között mégis igaz érvelést. Szégyellhet- mészet adta tanítást és a szellemi, a krisztusi tanítást. „A valódi szellemtudomány nélkül nem maradhat fenn az emberiség! A szellemtudomány tehát nem csupán fogal- jük magunkat, megalázva, kisemmizve. Vagy mondha- Gondolhatunk arra, hogy a létben nem a hibátlanság a cél, makban és eszmékben való életet ad az embernek, hanem valódi életerõ, elixír, a szellemtudomány az élet szükség- tunk nemet a külsõ zsarnokságra, emlékezve arra: az em- hanem az arányok megtanulása: miben kell csökkennünk, szerûségeihez tartozik.” 2 ber mindezek ellenére szabad lény. A látszólagos egzisz- és miben növekednünk. Nagy erõk dolgoznak az ember tenciális kényszerek ellenére igazodhatunk az esszenciá- embertelenné tételén – rajtunk kívül és rajtunk belül is. lishoz, a lényegihez, az emberhez méltóhoz. Talán nehe- De van eszközünk bensõnkben, hogy megakadályozzuk zebb az emberibb választás, de erõt adhat a lényegivel való ezt: a krisztusi erõ. eleven kapcsolat. Nem ellenükben, nem legyõzõként, hanem értük, értünk, 1 Rudolf Steiner: Érzéki világ és szellemi világ, Elsõ magyar kiadás, Biczó Iván kiadása, 1993. 5. o. a természetért, a szellemért. Mindenekért. 2 Rudolf Steiner: Élet a halál és az újraszületés között, GA 13, Új Mani-Fest Kiadó, Budapest, 2001. 124. o. 2 3