Page 53 - Antropozofia_2013.09_netre_Neat
P. 53
ANTROPOZÓFIA 2013. MIHÁLY-NAP ANTROPOZÓFIA A MEGISMERÉSBEN AZ ALAPKÕLETÉTEL DIMENZIÓI Korunk tudati megközelítésével, a mai emberi tudat- hanem az épületet megvalósító Rudolf Steiner épü- ban a mikrokozmosz-makrokozmosz lemniszkáta letbe épített éteri erõinek jelentõs részét is? Az antropozófia három alapköve és az emberi Én jellegû kapcsolatára gondolhatunk: átváltozás Mindazok, akik Rudolf Steinertõl megkapták/meg- anyagból szellembe, az anyag halálából a szellem kapják szívükbe az éteri alapövet, hordozzák azok életébe és ugyanez visszafelé is. Az átváltozás a Föld makrokozmikus eszmei tartalmán túl Rudolf Steiner missziója: a feltámadási erõ maga az éteri Krisztus - éteri erõinek esszenciáját, kivonatát is? bevezetése az emberiség fejlõdésébe, s ezáltal a földi Persõtzi Mihály élet felemelése az éteri világba. Tudva, hogy az éteri Ha arra gondolunk, hogy az elsõ Goetheanum épí- tése során Rudolf Steiner az éteri világból hozott idea Krisztus maga az örök élet és az örök élet az embe- fizikai világba ültetésekor étertestében egyesült riség öröksége. mindazzal, ami akkor, ott megszületett, arra is gondolhatunk: az épület leégése során nemcsak a Amikor az alapkõ megjelenését kutatjuk az antro- A dornachi Általános Antropozófiai Társaság a hármasságból épül, de még a társadalmi-gazdasági Goetheanum, de építõjének éteri erõi is átköltöztek pozófiai életben, a fizikai világból az éteri világba 2013/2014-es évre (húsvéttól húsvétig) „Az Én környezetünk is. A sort még sokáig folytathatnánk. az éteri világba. Ugyanezen gondolat mentén fel- ívelõ panorámaképet szemlélünk, amely harmoni- megismeri önmagát – az alapkõletétel dimenziói” De mind ez ideig rejtve maradt az Én hármasságának tehetjük a kérdést: mi lett Rudolf Steinernek azokkal kus egységgé olvasztja a három alapkõ szellemi témát hirdette meg, és felhívta az országos társa- tudatunkba emelése: ahogy megnyilvánul a testben, a az erõivel, amelyek a tûztõl megmenekült létesítmé- tartalmát. Az elsõ, fizikai alapkõtõl (1909. április, 1 ságokat a téma kutatására. E téma elsõ részével (Az lélekben, a szellemben, és mindhárom esetben más-más nyekhez kötõdnek? Így gondolhatunk az emberiség GA 284) eljutunk a második alapkõhöz (1913. szep- Én megismeri önmagát) az Antropozófia címû folyó- formát és minõséget öltve. Tanultuk, hogy állandóan a reprezentánsát ábrázoló szoborra, az Ita Wegman- tember, GA 245, illetve GA 268), majd a harmadik, irat János-napi számában már foglalkoztunk. Ebben szellem örökkévalóságában él a minden szempont- nak épített faházra, az asztalosmûhelyre. Elképzel- a csak szellemi, éteri alapkõhöz (1923. december, az írásban a téma második felét, „az alapkõletétel ból sérthetetlen magasabb Én, s azt is, hogy a forma- hetõ, hogy Rudolf Steiner éteri összeköttetésben GA 260) – a földbe helyezett, fizikai alapkõtõl az dimenzióit” kutatjuk munkahipotézis formájában, szellemek minden emberi lélekbe ültettek egy „én- maradt mindazzal, ami a sors kegye folytán ránk emberi szívbe, az Énbe ültetett éteri alapkõhöz. különös tekintettel az antropozófia három alapkõ- magot”, melyet a magasabb Én sugarai éltetnek, és a maradt? Mindhárom tett Rudolf Steinerhez kötõdik. letételének és az emberi Énnek az összefüggésére. földi ember nevelget mindaddig, amíg az átveszi az emberi burkok irányítását, fejlesztését. Ekkortól ne- Az antropozófia elsõ évtizedeinek földi mûködésérõl Arról, hogy az alapkõ fogalmán mit értünk, általában Az alapkõletételek során Rudolf Steiner által vezhetjük lelki-szellemi Énnek, aki élõn lép át a halál végsõkig leegyszerûsítve elmondhatjuk: 1913 elõtt a egyetértés alakulhat ki. Minden fizikai test szellemit elmondott beszédek felidézése mutatja, hogy a kapuján, s utána a szellemvilágban folytatja útját, János-testvériség impulzusa dominált (János- tükröz. Az alapkõ mint fizikai test is szellemit tük- három alapkõ eszmei tartalma egymásra épülve amíg újra visszatér a földi világba. De azt is tudjuk, épület), 1913 és 1923 között ezt megõrizve átha- röz, hordozva azt a tiszta, teremtõ eszmei tartalmat, egységet alkot. Ebbõl következõen egyesített eszmei hogy fizikai világunkban testünkben él lelkei-szelle- totta még Goethe huszadik században aktuális szel- ideát, melybõl az adott dolog a világba akar születni. tartalmuk beépült az éteri alapkõbe, majd mindazok mi Énünk tükrözõdése, a halálon át nem menõ, akar- lemisége: a természettudomány és a szellemtudo- Az emberi Én is hordoz ehhez hasonló tulajdon- szívébe, akik Rudolf Steinertõl azt megkapták. nok, önzõ egó, aki szívesen önállósítja magát lázadó mány szintézise a mûvésziben kifejezve, és az õsideá- ságokat: teremtõ eszmei tartalom jellemzi, s olyan Képesek vagyunk tudatunkban hordozni Rudolf szellemek közremûködésével mindaddig, amíg a fel- ból eredõ organikus fejlõdés megnyilvánulása az ideát hordoz, mely a konkrét individualitás fejlõdé- Steiner tettének magasztosságát, ahogy az emberi ébredõ emberi tudat visszaveszi tõle jogos örök- anyagban (Goetheanum), 1923 után pedig mind- sének alapjait jelenti. Ennyiben tehát hasonlóak. De szívbe helyezve az éteri alapkövet az embert a Föld ségét. Jelen kutatásunkban a lelki-szellemi Énnel ezekre épülve: az éteri Krisztushoz való közeledés mi köztük a különbség? Az eltérés felderítéséhez ma- megváltásának feladatában munkatársává fogadja? foglalkozunk. Ez az Én az individuális emberhez lehetõsége jelent meg az ember hármas organizáció- gának az Énnek a fogalmát kell – ha csak röviden is, Azt a tényt, hogy 1923-ban a Karácsonyi konferencia kapcsolódik, mikrokozmikus jellegû, az alapkövek jának minden területén (Alapkõ-meditáció, GA 260). de – pontosítanunk. keretében Rudolf Steiner több mint 700 jelenlévõ pedig elsõsorban makrokozmikus jellegûek. Ezzel a Ennek a hatalmas szellemi folyamatnak egy-egy Életünk számos területén már felismertük, elfogad- szívébe ültette az éteri alapkövet, nem tekinthetjük jelzõtáblájaként tekintsük a három alapkövet. különbséget is megmutattuk az Én és az alapkövek tuk a hármasságot, mint meghatározó rendezõ elvet. egyszeri aktusnak, ahogy az emberiség makrokoz- között. A Rudolf Steiner által létbe hívott malschi szentély Például a makrokozmoszban: Atya–Fiú–Szellem, a mikus feladatának teljesítése sem egyszeri, már Azáltal, hogy már itt a bevezetõben rámutatunk az korábbi misztériumok máig ható esszenciáit mikrokozmoszban test–lélek–szellem, és ezen belül megtörtént esemény. Az idõk folyamán számos, erre alapkõ és az emberi Én hasonlóságára és különb- hordozza a tudati lélek korának megfelelõ formában. is hármasságokat ismerünk: fizikai, éter- és asztrál- méltóvá emelkedett antropozófus kaphatja meg ségére, kijelöltük kutatásunk irányát is, hangsú- A kettõs pentagonális dodekaéder alapkõ fölé épített test; érzõ, értelmi és tudati lélek; szellemén–életszel- Rudolf Steinertõl szívébe és a szívben élõ Énbe az lyozva: szellemi fejlõdésünk egyik kulcsa az antropo- János-épület, a késõbbi elsõ Goetheanum: a kozmi- lem–szellemember. Az ember földi organizációja is éteri alapkövet. Belsõ áhítat tölthet el bennünket zófia alapkövei által hordozott szellemi tartalom és akkor is, amikor tudatunkba emelünk egy további kus Ige megszólalása, a beszéd temploma volt, ahol az emberi Én közös titkát kutatni. A közös titok a kérdést. Lehetséges, hogy az éteri világból származó az antropozófia élõ módon nyilvánult meg. Késõbb a rózsakeresztesek hármassága felé terel bennünket, Karácsonyi konferencián deklarálva: Rudolf Steiner 1 Magyarul lásd az Antropozófia címû lap 2013. húsvéti számában mely mindhárom alapkõ-beszédben megjelenik. alapkõ nemcsak az éteri világba emelkedett minden, az antropozófiát életével szolgáló ember (66–67. o). Goetheanum hármas eszmei tartalmát hordozza, 50 51
   48   49   50   51   52   53   54   55   56   57   58