Page 53 - Antropozofia_2013.09_netre_Neat
P. 53
ANTROPOZÓFIA 2013. MIHÁLY-NAP ANTROPOZÓFIA A MEGISMERÉSBEN AZ ALAPKÕLETÉTEL DIMENZIÓI Korunk tudati megközelítésével, a mai emberi tudat- hanem az épületet megvalósító Rudolf Steiner épü- ban a mikrokozmosz-makrokozmosz lemniszkáta letbe épített éteri erõinek jelentõs részét is? Az antropozófia három alapköve és az emberi Én jellegû kapcsolatára gondolhatunk: átváltozás Mindazok, akik Rudolf Steinertõl megkapták/meg- anyagból szellembe, az anyag halálából a szellem kapják szívükbe az éteri alapövet, hordozzák azok életébe és ugyanez visszafelé is. Az átváltozás a Föld makrokozmikus eszmei tartalmán túl Rudolf Steiner missziója: a feltámadási erõ maga az éteri Krisztus - éteri erõinek esszenciáját, kivonatát is? bevezetése az emberiség fejlõdésébe, s ezáltal a földi Persõtzi Mihály élet felemelése az éteri világba. Tudva, hogy az éteri Ha arra gondolunk, hogy az elsõ Goetheanum épí- tése során Rudolf Steiner az éteri világból hozott idea Krisztus maga az örök élet és az örök élet az embe- fizikai világba ültetésekor étertestében egyesült riség öröksége. mindazzal, ami akkor, ott megszületett, arra is gondolhatunk: az épület leégése során nemcsak a Amikor az alapkõ megjelenését kutatjuk az antro- A dornachi Általános Antropozófiai Társaság a hármasságból épül, de még a társadalmi-gazdasági Goetheanum, de építõjének éteri erõi is átköltöztek pozófiai életben, a fizikai világból az éteri világba 2013/2014-es évre (húsvéttól húsvétig) „Az Én környezetünk is. A sort még sokáig folytathatnánk. az éteri világba. Ugyanezen gondolat mentén fel- ívelõ panorámaképet szemlélünk, amely harmoni- megismeri önmagát – az alapkõletétel dimenziói” De mind ez ideig rejtve maradt az Én hármasságának tehetjük a kérdést: mi lett Rudolf Steinernek azokkal kus egységgé olvasztja a három alapkõ szellemi témát hirdette meg, és felhívta az országos társa- tudatunkba emelése: ahogy megnyilvánul a testben, a az erõivel, amelyek a tûztõl megmenekült létesítmé- tartalmát. Az elsõ, fizikai alapkõtõl (1909. április, 1 ságokat a téma kutatására. E téma elsõ részével (Az lélekben, a szellemben, és mindhárom esetben más-más nyekhez kötõdnek? Így gondolhatunk az emberiség GA 284) eljutunk a második alapkõhöz (1913. szep- Én megismeri önmagát) az Antropozófia címû folyó- formát és minõséget öltve. Tanultuk, hogy állandóan a reprezentánsát ábrázoló szoborra, az Ita Wegman- tember, GA 245, illetve GA 268), majd a harmadik, irat János-napi számában már foglalkoztunk. Ebben szellem örökkévalóságában él a minden szempont- nak épített faházra, az asztalosmûhelyre. Elképzel- a csak szellemi, éteri alapkõhöz (1923. december, az írásban a téma második felét, „az alapkõletétel ból sérthetetlen magasabb Én, s azt is, hogy a forma- hetõ, hogy Rudolf Steiner éteri összeköttetésben GA 260) – a földbe helyezett, fizikai alapkõtõl az dimenzióit” kutatjuk munkahipotézis formájában, szellemek minden emberi lélekbe ültettek egy „én- maradt mindazzal, ami a sors kegye folytán ránk emberi szívbe, az Énbe ültetett éteri alapkõhöz. különös tekintettel az antropozófia három alapkõ- magot”, melyet a magasabb Én sugarai éltetnek, és a maradt? Mindhárom tett Rudolf Steinerhez kötõdik. letételének és az emberi Énnek az összefüggésére. földi ember nevelget mindaddig, amíg az átveszi az emberi burkok irányítását, fejlesztését. Ekkortól ne- Az antropozófia elsõ évtizedeinek földi mûködésérõl Arról, hogy az alapkõ fogalmán mit értünk, általában Az alapkõletételek során Rudolf Steiner által vezhetjük lelki-szellemi Énnek, aki élõn lép át a halál végsõkig leegyszerûsítve elmondhatjuk: 1913 elõtt a egyetértés alakulhat ki. Minden fizikai test szellemit elmondott beszédek felidézése mutatja, hogy a kapuján, s utána a szellemvilágban folytatja útját, János-testvériség impulzusa dominált (János- tükröz. Az alapkõ mint fizikai test is szellemit tük- három alapkõ eszmei tartalma egymásra épülve amíg újra visszatér a földi világba. De azt is tudjuk, épület), 1913 és 1923 között ezt megõrizve átha- röz, hordozva azt a tiszta, teremtõ eszmei tartalmat, egységet alkot. Ebbõl következõen egyesített eszmei hogy fizikai világunkban testünkben él lelkei-szelle- totta még Goethe huszadik században aktuális szel- ideát, melybõl az adott dolog a világba akar születni. tartalmuk beépült az éteri alapkõbe, majd mindazok mi Énünk tükrözõdése, a halálon át nem menõ, akar- lemisége: a természettudomány és a szellemtudo- Az emberi Én is hordoz ehhez hasonló tulajdon- szívébe, akik Rudolf Steinertõl azt megkapták. nok, önzõ egó, aki szívesen önállósítja magát lázadó mány szintézise a mûvésziben kifejezve, és az õsideá- ságokat: teremtõ eszmei tartalom jellemzi, s olyan Képesek vagyunk tudatunkban hordozni Rudolf szellemek közremûködésével mindaddig, amíg a fel- ból eredõ organikus fejlõdés megnyilvánulása az ideát hordoz, mely a konkrét individualitás fejlõdé- Steiner tettének magasztosságát, ahogy az emberi ébredõ emberi tudat visszaveszi tõle jogos örök- anyagban (Goetheanum), 1923 után pedig mind- sének alapjait jelenti. Ennyiben tehát hasonlóak. De szívbe helyezve az éteri alapkövet az embert a Föld ségét. Jelen kutatásunkban a lelki-szellemi Énnel ezekre épülve: az éteri Krisztushoz való közeledés mi köztük a különbség? Az eltérés felderítéséhez ma- megváltásának feladatában munkatársává fogadja? foglalkozunk. Ez az Én az individuális emberhez lehetõsége jelent meg az ember hármas organizáció- gának az Énnek a fogalmát kell – ha csak röviden is, Azt a tényt, hogy 1923-ban a Karácsonyi konferencia kapcsolódik, mikrokozmikus jellegû, az alapkövek jának minden területén (Alapkõ-meditáció, GA 260). de – pontosítanunk. keretében Rudolf Steiner több mint 700 jelenlévõ pedig elsõsorban makrokozmikus jellegûek. Ezzel a Ennek a hatalmas szellemi folyamatnak egy-egy Életünk számos területén már felismertük, elfogad- szívébe ültette az éteri alapkövet, nem tekinthetjük jelzõtáblájaként tekintsük a három alapkövet. különbséget is megmutattuk az Én és az alapkövek tuk a hármasságot, mint meghatározó rendezõ elvet. egyszeri aktusnak, ahogy az emberiség makrokoz- között. A Rudolf Steiner által létbe hívott malschi szentély Például a makrokozmoszban: Atya–Fiú–Szellem, a mikus feladatának teljesítése sem egyszeri, már Azáltal, hogy már itt a bevezetõben rámutatunk az korábbi misztériumok máig ható esszenciáit mikrokozmoszban test–lélek–szellem, és ezen belül megtörtént esemény. Az idõk folyamán számos, erre alapkõ és az emberi Én hasonlóságára és különb- hordozza a tudati lélek korának megfelelõ formában. is hármasságokat ismerünk: fizikai, éter- és asztrál- méltóvá emelkedett antropozófus kaphatja meg ségére, kijelöltük kutatásunk irányát is, hangsú- A kettõs pentagonális dodekaéder alapkõ fölé épített test; érzõ, értelmi és tudati lélek; szellemén–életszel- Rudolf Steinertõl szívébe és a szívben élõ Énbe az lyozva: szellemi fejlõdésünk egyik kulcsa az antropo- János-épület, a késõbbi elsõ Goetheanum: a kozmi- lem–szellemember. Az ember földi organizációja is éteri alapkövet. Belsõ áhítat tölthet el bennünket zófia alapkövei által hordozott szellemi tartalom és akkor is, amikor tudatunkba emelünk egy további kus Ige megszólalása, a beszéd temploma volt, ahol az emberi Én közös titkát kutatni. A közös titok a kérdést. Lehetséges, hogy az éteri világból származó az antropozófia élõ módon nyilvánult meg. Késõbb a rózsakeresztesek hármassága felé terel bennünket, Karácsonyi konferencián deklarálva: Rudolf Steiner 1 Magyarul lásd az Antropozófia címû lap 2013. húsvéti számában mely mindhárom alapkõ-beszédben megjelenik. alapkõ nemcsak az éteri világba emelkedett minden, az antropozófiát életével szolgáló ember (66–67. o). Goetheanum hármas eszmei tartalmát hordozza, 50 51