Page 48 - Antropozofia_2013.09_netre_Neat

ANTROPOZÓFIA 2013. MIHÁLY-NAP ANTROPOZÓFIA A NYILVÁNOSSÁG ELÕTT NAGY SZÜKSÉG VOLT ERRE AZ ÉLETRAJZRA hozzátenném, hogy Wolf-Ulrich Klünker kritikájával ellentétben a Lorenzo Ravagli recenziójában írottak- Peter Selg Rudolf Steiner-életrajzáról 1 kal teljesen egyetértek. Peter Selgnek ezzel a mûvével épp az a probléma, hogy ha tudatosan együtt élünk a mai korral, s éber figyelemmel kísérjük, amire ma igazán szükség van, Szergej O. Prokofjev ha valódi lélekjelenléttel [illetve szellemi jelenléttel] rendelkezünk, s ha helyén van a szívünk Rudolf Stei- ner iránt, akkor antropozófusként és az Antropozó- Elõzetes megjegyzés: fiai Társaság tagjaként csakis nagyrabecsüléssel szólhatunk errõl az életrajzról (hiszen semmiképpen Ez a könyvismertetõ itt jelenik meg, miután több mint két hónapig hevert a Das Goetheanum hetilap szerkesz- sem arról van szó, hogy pusztán rámutassunk: egy tõségében, anélkül hogy bármiféle visszajelzést kaptam volna róla. Mivel Wolfgang Heldhez [a lap egyik szerkesz- adott mû lehetne még jobb is, vagy talán éppen tõjéhez] írott levelemben személyesen – s akkor még vezetõségi tagként – kértem meg õt arra, hogy e könyvismerte- olyan, amilyet az olvasó szeretne). tõt tegyék közzé a hetilapban, a cenzúrának ezt a formáját különösen elfogadhatatlannak tartom. Mindnyájan tanúi voltunk annak, hogy születésének Szergej O. Prokofjev, 2013. június 3. 150. évfordulója kapcsán a külvilágból (de nem csak onnan) milyen hevesen támadták Rudolf Steinert, az antropozófia megalapítóját (ne feledjük, hogy még Wolf-Ulrich Klünker könyvismertetõjében – amely sincs a világon. S talán még évszázadokba telik, amíg mindig antropozófusoknak nevezzük magunkat!): mégsem az – érzékletes látomást vázol fel arról, mi- egyszer majd valóban lehetséges lesz megírni egy az antropozófiai mozgalom több mint 100 éves tör- 2 lyennek is kellene lennie egy ideális Rudolf Steiner- ilyet. ténetében eddig szinte sosem látott erõvel támadták életrajznak. Szerinte ezt oly módon kellene papírra De miért kell rá ilyen sokáig várnunk? Hogy oly mó- õt. És mi történt erre föl az egész világra kiterjedõ vetni, mint azokat a mûveket, melyeket Rudolf don tudjunk írni Goethérõl és Nietzschérõl, ahogyan antropozófus társadalom részérõl, mindenekelõtt Steiner Nietzschérõl és Goethérõl mondott és írt, 3 Rudolf Steiner tudott, ahhoz bizony olyan írónak Közép-Európában, ahonnét a leghevesebb támadá- nyekkel jár, melyek mérhetetlenül megterhelik a mégpedig teljes mértékben annak figyelembevéte- kellene lennünk, akinek megismerési képességei sok indultak, mégpedig olyan támadások, melyek Rudolf Steinerrel való kapcsolatunkat, azt, ahogyan lével, hogyan fejlõdött és gondolkodott tovább e két Rudolf Steineréhez hasonló szinten állnak. És még semmilyen rágalomtól, sõt még a hazugságok nyil- õ ma a szellemi világban él és tevékenykedik. Ám ez mûvész a szellemi világban (Rudolf Steiner akkori Goethe vagy Nietzsche életrajzánál is összehason- vános terjesztésétõl sem riadtak vissza („Zander” annak a Rudolf Steiner-életrajznak a jövõbeni meg- idõszakában). líthatatlanul nehezebb feladat volna megírni Rudolf kulcsszó)? Antropozófus részrõl nem történt más, születését is éppúgy szinte lehetetlenné teszi, amirõl Egy ilyen, szellemi nézõpontból megírt Rudolf Stei- Steiner életrajzát, hiszen – bár minden tiszteletünk e csak kínos hallgatás. Wolf-Ulrich Klünker joggal ábrándozik. Hiszen ner-életrajz jelentõségéhez és szükségességéhez biz- két német költõnek és filozófusnak, de – Rudolf Hiszen néhány bátor ember kivételével, mint Lo- hogyan is reménykedhetünk valódi szellemi kapcso- tosan nem fér kétség. Csakhogy ilyen sajnos sehol Steiner kapcsolata a szellemi világgal mérhetetlenül renzo Ravagli, Peter Selg vagy Karen Swassjan és még latban a jelenlegi Rudolf Steinerrel, hogyha az ellen- nagyobb és átfogóbb volt, mint az övék. néhányak, az Antropozófiai Társaság részérõl nem ségeinek udvarolunk, s ezzel eláruljuk õt mint taní- tónkat. Az ellenfelekkel való teljesen téves bánás- Az említett okokból tehát bármennyire is jogosak történt nyilvános reakció – e támadások szûk, belsõ 4 ugyan az elvárások egy ilyen egyszer majd megíran- körökben történõ elítélésén kívül. A Goetheanum mód ismét csak érdemi válasz nélkül maradt. 1 Peter Selg: Rudolf Steiner (1861–1925). Lebens- und Werkge- dó életrajzzal kapcsolatban, ám Peter Selg e Rudolf vezetõsége és egyéb vezetõ testületei sem hallatták a schichte [Életének és munkásságának története]. [Az arlesheimi Ita Wegman Intézet Kiadója], 2012. 2152 oldal, 220 illuszt- Steinerrõl írott nagy mûvére semmiképpen sem al- hangjukat, csupán egy tartózkodó üdvözlet hang- 4 Hogy e sorok írója melyik oldalon áll ezzel kapcsolatban, az rációval. kalmazhatók. Ezen túlmenõen az ember senki más- zott el az újonnan megjelent könyvekkel kapcsolat- kiderül abból a két tanulmányból, melyekben [Helmut] Zander kétkötetes mûvét ismerteti, s melyekben nyíltan rámutatott e 2 Wolf-Ulrich Klünker: „Keine Rezension” [Nem könyvismer- tól nem várhat el olyasmit, amit õ maga nem képes ban, s Németországban pedig szívélyes és dörgö- koholt iromány Michael-ellenes (antimichaeli), okkult hátte- tetõ].Das Goetheanum, 2013/11. (2013. március 16.), 8–9. o. lõdzõ-bizalmaskodó párbeszédeket folytattak a megvalósítani – s amire egyébként ma még senki rére. Egyebek mellett szerepel bennük egy mondat (s ott az 3 A szerzõ itt elsõsorban Rudolf Steiner két [Goethe-]könyvére sem képes. támadókkal és rágalmazókkal. indoklását is olvashatjuk), melyet véleményem szerint minden gondol: A goethei világszemlélet ismeretelméletének alapvonalai antropozófusnak – már ha valóban a szó legkomolyabb értelmé- (GA 2) és Goethe világszemlélete (GA 6), melyek közül azonban Éppen ebben rejlik Wolf-Ulrich Klünker alapvetõ Az én szememben mindez olyan nagy szégyen-gya- ben Rudolf Steiner szellemi tanítványa akar lenni – minden egyik sem a költõ életrajza. A Friedrich Nietzsche küzdelme félreértése, melyet itt azáltal szeretnék tisztázni, lázat volt, amilyenben még sohasem volt részünk erejével jól a szívébe kellene vésnie: „Rudolf Steiner mûveiben korával (GA 5) címû könyv sem életrajz a gondolkodóról. hogy rámutatok Peter Selg e nagyszabású életraj- mozgalmunk és társaságunk egész történetében, s semmiféle rasszizmusról nem beszélhetünk.” (Lásd Szergej O. A valódi életrajzokat viszont Rudolf Steiner teljesen hagyomá- Prokofjev: „Ein Buch und seine Hintergründe” [Egy könyv és nyos értelemben a nyilvánosság számára írta (lásd GA 33: zának további sajátosságaira. Egyébiránt még azt is amely – ezt antropozófusként õszintén be kell valla- szellemi háttere], és „Blick auf die Gegnerschaft” [Pillantás az Életrajzok és életrajzi vázlatok 1894–1905). nunk magunknak – súlyos karmikus következmé- ellenfelekre]. Nachrichtenblatt, 2007/45–46.) 46 47