Page 38 - Antropozofia_2013.09_netre_Neat

ANTROPOZÓFIA 2013. MIHÁLY-NAP ANTROPOZÓFIA A MÛVÉSZETBEN AZ ANTROPOZÓFIA MÛVÉSZETE területe az õsi bölcsesség, a régi misztériumtudás megújítása, ahol a tudomány mûvészet és a vallás egységet képeztek. Rudolf Steiner eszmevilága olyan, amely létrehozta az imagináció, inspiráció és intuíció teremtõereje által az elsõ Goetheanumot, Németh Gilda valamint új mûvészeti irányvonalakat. Organikusan formálódva úgy, ahogyan a természet is teremt. Egy új mûvészeti teremtésnek, egy új misztérium-mûvé- Ez az írás az elsõ Goetheanum Alapkõletételének 100 éves évfordulójára íródott, mely Alapkövet Rudolf Steiner szetnek az alapjait rakta le. 1913. szeptember 20-án helyezte el Dornachban. Ez megfelelt az új mihályi korszellem inspirációinak, ahol a régi kelta zsinór és csomórajzok, valamint a Rudolf Steiner születésének 150. évfordulójára réhez kapcsolódva. Elõadásaiban gondolatképeket középkori Ars Lineandi rajz és formavilág újult meg Európa számos városában mûvészeti programokat, állít a hallgatósága elé, ezek az úgynevezett tábla- és kapott új értelmet. Számos „mûvészeti” irány- nem kedvelte, inkább csak a megoldás módjára utalt. kiállításokat, megemlékezéseket rendeztek. A média képek, melyeket fekete táblára, majd késõbb fekete zatot, az antropozófia alkalmazási területeit hozta Ez az út még Steiner jelenlétében is nehéz volt, még cikkeiben az „emberiség tanítójaként” említik az kartonra színes krétával rajzolt. Ez a „látó gondol- létre. Így jelenhetett meg a Nevelés mûvészete, a Wal- 100 év elteltével is csak tapogatózunk. Johannes Grei- antropozófia megalapítóját, aki az élet számos terü- kozás”, mely a képi gondolkodás szférájából szárma- dorf-pedagógia, a Gyógyítás mûvészete, az Euritmia ner 2007-ben, az antropozófia mûvészeti impulzusá- letén hozott újat az antropozófiai szellemtudomány zott és Rudolf Steiner „imaginatív látásnak vagy mozgásmûvészete, a Beszéd és dráma mûvészete, nem nak 100 éves évfordulójára írt írásában felhívja figyel- által. tudatnak” nevezett. A modernizmus esztétikájában beszélve a szociális mûvészetekrõl, mint a Szociális münket Rudolf Steiner egy nagyon merésznek mond- Rudolf Steiner 1907-tõl nyilvánosságra kerülõ új ezek a gondolat-képek új mûvészeti irányt mutat-nak, élet hármas tagozódása, mely elvezeti az emberiséget ható kijelentésére, miszerint a mûvészetnek ma fõ bû- ne a földi és szellemi világról alkotott elképzelések mûvészeti impulzusa az 1879-es évvel elkezdõdött új amelyek túlmutatnak a fogalmakon. Ez a fajta a Föld értelméhez, a szabadság és szeretet igazi meg- másolása. Az érzékfeletti másolása ugyanúgy máso- mihályi korszak szellemi üzenetét hordozta. Az élet gondolkodás és formáló erõ olyan, amely megsem- valósulásához. Az új mûvészeti stílusokhoz való kap- lásnak minõsül, még ha nehezebb is, mint a természet valamennyi területén egy újfajta gondolkodás- misíti a mûvészet és tudomány ellentétét, de igényt csolódáshoz szükséges, hogy tanulmányozzuk Ru- utáni másolás. Eddig megengedett volt ez a fajta módra, egy új irányra volt szükség melyben a gon- támaszt mindkettõre, mert egymás kiegészítõi. A dolf Steiner szellemtudományos kutatásainak ered- „másoló” mûvészet, de fokozatosan el kell hagynunk, dolat teremtõereje által az eszme testet öltött. Mûvé- mûvészet központi szerepet játszik a spirituális tudás ményeit, valamint az érzéki világ megfigyelései és mert a mûvészeti alkotások lényege és szellemi irá- szeti elõadásaival új látásmód és formaérzék került az megszerzésében. Az 1990-es években ezeket a élményei által felismerjük a szellem megnyilat- nyultsága megváltozott. Az emberiség fejlõdésének emberiség tudatába. Nevelésmûvészete egy szoci-ális táblarajzokat mûalkotásokká emelték. A modernista kozásait. Ezek felismerésével belsõ erõk képzõdnek, titkait még nem ismerjük. Elképzelései szerint a impulzusból jött létre, mely az egész emberiséget fejlõdés során a 19–20. században új látásmódot amiket a képzõmûvészek három különbözõ terü- teremtõerõk mûködését kellene megfigyelnünk, átölelõ szeretetbõl eredt. Mûvészeti elemzéseit a világ érintõ szokások, készségek alakultak ki szélesebb leten alkalmazhatják: ahogyan a természet is létrehozza az alakzatait. Ez az és az ember kozmikus bölcsessége hatotta át. körben. • az építészet, szobrászat, relief-plasztikai mûvé- új organikus eszme a szellemi világ vetülete a fizi- A korábbi korszakokban a mûvészek tompa tudattal Günther Methen 1992-ben Rudolf Steiner tábla- szet: a formaerõk – formák által; kaiba. kötõdtek a kozmikus világrendhez, de a mûvészet képeinek kiállításán felteszi a kérdést, hogyan válik • a festészetben: a hangulati erõk – a mozgás, a elhalna, nem folytatódhatna, ha a jövõben nem kap- képpé a gondolkodás? A gondolkodásnak, általában fény és árnyék, a színek dinamizmusa által; A feladatunk ma az, hogy az anyagot felemeljük a na alapot az antropozófiai szellemtudománytól. nem képi minõségei vannak, hanem logikai, egy- szellemihez, átszellemiesítsük. Egy átalakuláson, egy • a rajzolásban: a gondolati erõk – a karakterek a metamorfózison kell átmennie azáltal, hogy fel- A tudatalatti mûvészetnek megvolt a maga alapja, de szerû jelentés, következtetés stb., hogyan kapcsoló- mozgás lenyomatai által. ismerjük az anyag mögötti szellemet. Ez a fejlõdési útjának végéhez ért. A szellemtudomány által inspi- dik mégis a kép és a gondolkodás? Bizonyos hogy rált mûvészet még a kezdeteknél áll. Ez a jövõ mûvé- Rudolf Steinernek nem az volt a szándéka, hogy raj- Ezek az erõk úgy jönnek létre, hogy a szellem- folyamat fordítottja annak, ami az idõk kezdete elõtt, szete. A jövõ mûvészének tudnia kell a végtelent zai csupán illusztrációk legyenek. Ez egy belsõ mun- tudomány által a világ fejlõdés fázisairól való tudat a Föld és az Ember fejlõdése érdekében, szükség- ábrázoló erõk segítségével, hogy hogyan tud a lelkek- kára való ösztönzés volt, hogy a hallgatók fejlesszék kialakul. A mûvészi tevékenységbe beletagozódik a szerûen végbe ment a Földön. Ma nehezen értjük meg nek teljes tartalmú mûveket adni. Gazdagabb képze- és megértsék a spirituális gondolkodást. A spirituális világfejlõdés úgy, hogy az „Istenek elkezdenek ben- még ezt az új gondolkozást, megvalósítása is a kez- tekhez kell itt fordulnunk, melyekbõl a jövõ embere tudás által értjük meg, hogy az embert nem lehet nünk teremteni”. „A mûvészet az az eszköz, amely deteknél áll. Azok az iskolázási utak, amelyek segít- meg fogja találni a lehetõséget, hogy új mûvészi irány- csupán a földhöz tartozónak tekinteni, mert fenn- által az Istenek beszélnek az emberekhez.” Ez a mûvé- ségével megvalósulhatna, a mai körülmények között vonalat új mûvészi eszközöket teremtsen. Rudolf maradásához és fejlõdéséhez szükség van a földön szet ma primitívebbnek látszik, de mégis ez lesz a jövõ nehezek az embereknek. Zajban és rohanásban élünk, Steiner, a filozófia doktora – korának legmagasabb kívüli kozmikus erõk együttmûködésére is. A tábla- mûvészete. Ez a mûvészet még nehezen érthetõ és túllépünk minden egészséges emberi mértéken, ki- szellemiségét hordozva –, a 20. század keresõ embere képek születése közben és az elõadást hallgatva, az megélhetõ, maga Rudolf Steiner sem adott határozott szakadva a kozmikus ritmusból. Vannak követõk, és elõtt új világ- és emberképet tárt fel, az ember õsi emberek magukban képesek voltak újrateremteni útmutatást a megvalósításhoz, csak az önismeret fon- sokan megpróbálják megérteni és kibontakoztatni ezt bölcsességéhez, a nyugati kultúra szellemi gyöke- minden vonalat. Az antropozófia minden mûködési tosságát emelte ki. Õ a függõség semmilyen formáját az új mûvészeti irányvonalat. 36 37