Page 40 - Antropozofia_2013.09_netre_Neat

ANTROPOZÓFIA 2013. MIHÁLY-NAP ANTROPOZÓFIA A MÛVÉSZETBEN A 150 éves évfordulóra megrendezett kiállítások kö- szellemiségnek ma egy új kereszténységbe, a ke- erõk temploma – 1922 szilveszter éjjelén teljesen genyeva és még sokan, akik az elsõ Goetheanum létre- zéppontjában Rudolf Steiner munkássága állt. A kiál- reszténység második fázisába kellene átlépnie. leégett az ellenerõk hatalmas összefogása által. A má- hozásában is együttmûködtek. Valamint sok festõ, lító mûvészek fel kívánták hívni a figyelmünket arra, A Krisztus-impulzus felvételével ismét meg- sodik Goetheanum hatalmas vasbeton építménye szobrász és építész… Így Gerald Wagner, Karo Berg- hogy mit gondolunk és érzünk ma. Tükröt mutattak, tanuljuk azt, hogy megtaláljuk a természetben a 1928-ban nyitotta meg kapuit. Óriási betontömb, mann, Charles Kovacs, Herman Linde, Hilma Kint, hol tartunk ma a szellem felismerésében. szellemet és átéljük Krisztus eleven mûködését. mely egy stilizált koponyára emlékeztet, és lebeg a vagy a késõbbi nemzedék képviselõi: Alexander Win- • A „Rudolf Steiner és a kortárs mûvészet” (Rudolf • Ma Joseph Beuys munkásságát tartják antropo- föld felett könnyedén és természetesen... Ezt a hatást ter, Philip Nelson, David Newbatt, Ninetta Sombart, Steiner und die Kunst der Gegenwart) címû zófiai körökben leginkább Rudolf Steiner mûvé- az elsõ Goetheanaum éteri jelenléte teszi. Emlékeztet Beppe Assenza, Donald Hall és még sokan, akik ma is kiállítás Stuttgartban és Wolsburgban került szeti impulzusához legközelebb állónak. Ezt tük- a tudat legmagasabb rendû princípiumára, a Gondol- kísérletezõi és továbbvivõi ennek az új mûvészeti megrendezésre, ahol világosan kifejezõdött mai rözte 2007-ben a Goetheanum reprezentatív ki- kozásra. iránynak. Még kérdés, hogy hogyan tovább, a jövõ világunk mûvészi irányvonala: a mûanyag, mes- állítása is Dornachban, ahol Joseph Beuyst emel- Sokan még Rudolf Steiner életében követõi, kísérle- kezdeményezései és alkotásai fogják igazolni munkál- terséges erõs fények, mûgyanta szobrok, kínai ték központi alakjává ennek a mûvészeti impul- tezõi voltak ennek az új mûvészeti irányzatnak, kodásunkat… mûanyag gyümölcsök és ételek, színes szóró- zusnak. például közvetlen munkatársai: Carl Kemper, Sophie pisztollyal készült gigantikus festmények, Stinde, Schmid Curtius, Edith Marion, Aszja Tur- Valóban õ az, aki letéteményese ennek az irány- néhány organikus szobor, fotó alapú képek… zatnak? Mit is közölnek velünk a mûvészek és az alkotá- Nem, nem õ követte közvetlenül ezt a mûvészeti saik? Felhívják figyelmünket! Vélemény helyett vonalat. Saját írásai alapján, inkább okkult- elgondolkodom, hogyan is jutunk vissza a koz- avantgardnak tartotta magát. Õ Rudolf Steiner mikus harmóniához, a kozmikus világrendhez, mûvészeti impulzusára elsõsorban a figyelmet a teljes tartalmú mûvekhez, mely a végtelent, kívánta felhívni. Hagyományos értelemben mû- a halhatatlanságot mutatja be a lelkeknek. Az vész volt, MÛVÉSZ, ahogyan „minden ember utat keressük, mely elvezet az emberi lélek titok- mûvész”, amennyiben rátalál a benne rejlõ te- zatos mélységeihez, amely olyan tudást hordoz, remtõerõre, és használja is azt! Így kapcsolódott hogy nem minden esetben kell, hogy az ember Rudolf Steiner filozófiájához és szellemtudomá- értse értelmével, de lelkével igen. Ez a keresés az nyához. antropozófiai mûvészeti út. Az emberiség a kü- szöböt átlépte, az Ember és a Föld fejlõdésének Mûvészeti elõadásaiban Rudolf Steiner szellemtudo- felén túljutott, nagyon is érzi lelkével ezt. Tehet mányos ismereteket közöl, az elsõ Goetheanumról, a jót és rosszat is, rajtunk múlik, merre megyünk. színekrõl és formákról, azok hatásairól, a mûvészeti Minden embernek mûvésszé kellene válnia, ahol alkotások szellemi hátterérõl, hogy az emberiség meg- szintézisét létrehozza a mûvészet és a tudomány felelõen tovább fejlõdhessen. A mûvészetnek ebben Ez a jövõ. óriási szerepe van. • Rudolf Steiner „A mindennapok alkímiája” (Die Rudolf Steiner érdeklõdéssel és nagy elismeréssel for- Alchemie des Alltags) címû kiállítása pedig Bécs- dult a 19–20. század mûvészeinek alkotásaihoz, akik ben volt látható, ahol az alkalmazott antro- valamit már megsejtettek abból, amirõl beszélt. Az pozófia emlékeit láthattuk. Ez a két különleges antropozófia mûvészetének meg kellett jelennie, úgy kiállítás monumentális, figyelemfelkeltõ, meg- hogy az eszme, amit gondolatokban és szóban közölt, lepõ és kérdéseket feltevõ volt. Hatalmasságá- formákban, színekben, hangban testet ölthessen. Ez ban megidézte a káld-egyiptomi korszak megis- része volt a régi misztérium-bölcsesség újraéledésé- métlõdését, már ami az óriás tereket és gigan- nek is. Sok alkotómûvész dolgozott Rudolf Steiner tikus alkotásokat illeti. Rudolf Steiner említette, mellett, és megvalósították szellemi instrukcióit, hogy a mi kultúrkorszakunkban a harmadik kor- mely létrehozta az elsõ Goetheanumot, a század Grál szak szellemisége bizonyos vonatkozásban meg- templomát, a szellemi tudás házát, ahol az emberi Én ismétlõdik. Ezt éljük most. De mi is az a szellemi- önmagára ébredésének helye megvalósult egy rövid ség, mi az, ami megismétlõdik, és mit kellene át- idõre. Itt megalapozódott az egész kozmosz bölcsessé- dolgoznia az emberiségnek? A régi óegyiptomi gébõl való teremtés. Ez a különleges épület – a fény- 38 39