Page 17 - Antropozofia_2013.12_netre_Neat

ANTROPOZÓFIA 2013. KARÁCSONY ANTROPOZÓFIA ALAPKÕ HOL VAN MOST AZ ALAPKÕ? AK: Nem lenne jó, ha maga az Alapkõ is ott lenne a kiállításon? AZ ELSÕ GOETHEANUM ALAPKÖVE – A MÁSODIK GOETHEANUM ALATT DW: Föltettem magamnak a kérdést: hogy nézne ki most a réz[lapokból összeforrasztott Alapkõ], amely A Goetheanumban jelenleg két kiállítás is látható az alapkõletétellel kapcsolatban: egyrészt az Alázat – oda- száz évig a földben volt? Most milyen állapotban len- adás – áldozatkészség: az épület szellemi kézjegye címû tárlat Andrej Belij és Hermann Linde képeivel, másrészt ne és hogyan viselkedne? Egy oxidált réteget képez- a Kettõs tér (Kétkupolás épület) – a Goetheanum és Alapköve címû kiállítás. Anna Krygier az Alapkõ pontos ne, s így védekezne? Egy levéltárosnak vagy törté- helyérõl Dino Wendtlandot, utóbbi kiállítás kurátorát kérdezte. nésznek, de még inkább egy régésznek természete- Az elsõ és második Goetheanum hosszmetszete sen érdekében állna kiásni az Alapkövet. Ehhez fel kellene bontani az Alapkõ-terem padlózatát, és ki fontos, mint az a tény, hogy a második Goetheanum kellene ásni a követ, amely egy betontokban van a esetében semmit sem tett hozzá az Alapkõhöz. A ki- földbe ágyazva. – Ám ugyanakkor igen érdekfeszítõ állításnak is az a célja, hogy jobban meg tudjuk vála- dolog más úton-módon keresgélni. Most oly módon szolni mindezeket az Alapkõvel kapcsolatban felme- ástuk ki – mintegy virtuálisan – az Alapkövet, ahogy rülõ kérdéseket. egyáltalán ki tudjuk ásni: fényképek és rekonst- Fordította: Korcsog Balázs rukciós modellek segítségével. Tehát úgy vélem, hoz- zátartozik az Alapkõhöz, hogy a helyén maradjon, Megjelent a Das Goetheanum 2013. szeptember 21-i hogy csupán képzeletben kutassuk fel és hozzuk számában (2013/38.). felszínre azt. A tûzvész [az elsõ Goetheanum 1922 szilveszter éjjelén történt leégése] után Rudolf Stei- ner meg akarta tudni, hogy sértetlen maradt-e az Forrás: Novalis. Szellemtudományi és antropozófiai Alapkõ. Ez fontos volt számára, valószínûleg éppoly folyóirat (http://novalis.hu, 2013. szeptember 24.) Az elsõ Goetheanum hosszmetszete (a második gödör az Alapkõé, a kis kupola közepén) Anna Krygier (AK): Hol található az Alapkõ? kiállításnak, hogy „az elsõ Goetheanum és Alapkö- Dino Wendtland (DW): Van egy olyan mítosz, hogy a ve”, hanem azt, hogy „a Goetheanum és Alapköve”. szónoki emelvény alatt fekszik – de nem így van. A ki- AK: Ma hol kellene ásnunk, [hogy megtaláljuk az Alap- állításunkon látható egy tervrajz 1913 szeptembe- követ]? rébõl, amelybõl kiderül, hogy már az elsõ Goethe- DW: Az Alapkõ-teremben (Grundsteinsaal). A kiállí- anum számára terveztek egy tûzvédelmi falat, az eh- táson látható egy szép tervrajz, amelyen be van jelöl- hez szükséges süllyesztõvel a szónoki emelvény mö- ve az Alapkõ: [a Goetheanum Alapkõ-termének] elsõ gött. Nagyon mélyre kellett volna ásni, hogy ez alatt és második széksora alatt található. Pontosan ugyan- helyezzék el az Alapkövet. A második Goetheanum- azon a helyen van, mint az elsõ Goetheanum épüle- hoz mindenesetre hozzátartozik, hogy az elsõ épület tében, csak 1 méter 20 centiméterrel mélyebben. alapköve fekszik alatta. Ez kifejezi a második Goe- theanumnak az Elsõhöz való szellemi kapcsolódását: AK: Milyen volt az Alapkõ témájával foglalkozni? Voltak az Alapkõ változatlan, nem volt új alapkõletétel,* az akadályok? Alapkövet nem nyitották fel, és nem tettek bele to- DW: Egy akadály elhárult elõlünk: a rotterdami vábbi dokumentumokat, vagyis Rudolf Steiner meg- Vitra-Design-Museum kiállítását egy évvel késõbbre gyõzõdése szerint az elsõ Goetheanum Alapköve vol- halasztották, úgyhogy az általunk kölcsönadott ki- taképpen a második Goetheanum számára továbbra állítási darabokat visszakaphattuk, így például négy is érvényben maradt. Ezért nem azt a címet adtuk a eredeti tervrajzot a János-épületrõl. Ezek a kettõs terû, kétkupolás formaszerkezet elsõ csírái, Rudolf * Legalábbis fizikai értelemben. Az új, immár tisztán szellemi Steiner maga rajzolta õket, s így szerencsére erede- alapkõletétel az volt, amikor Rudolf Steiner az 1923-as Kará- Az Alapkõ betontokjának feltárása 1924 decemberében csonyi konferencián a Grundsteinspruch (az Alapkõ-meditáció) tiben is megtekinthetõk a kiállításon. ritmusai révén az emberek szívében helyezte el a szeretet Alap- kövét. (a ford.) 14 15