Page 39 - Antropozofia_2013.06_netre_Neat

ANTROPOZÓFIA AZ IDÕBEN KASPAR HAUSER „EGYFAJTA REKVIEM” – ITA WEGMANÉRT Karl König A „REKVIEM” KELETKEZÉSE orvosnõnek a halálával összefüggésben, akire Rudolf (PETER SELG BEVEZETÕJE) Steiner rábízta a dornachi Szabad Szellemtudományi Karl König az 1943. március 5-étõl 8-áig tartó idõ- Fõiskola orvosi szekcióját. Karl König Kaspar Hau- szakban, az Ita Wegman halála (1943. március 4.) ser-írásának nem csupán a tartalma, hanem Ita Weg- utáni elsõ napokban, a skóciai Camphillben (Aber- manhoz fûzõdõ kapcsolata is sokakat meglepett: deen közelében) vetette papírra Kaspar Hauserrõl vajon mi játszódhatott le Karl Königben, amikor le- szóló írását, „egyfajta rekviemként Wegman doktor- jegyezte ezeket a sorokat? nõ számára”. König, miután mûve végére ért, hallot- ta a híradást, hogy angol bombázók teljesen lerom- „EGYFAJTA REKVIEM” – ITA WEGMANÉRT bolták Nürnberg óvárosát: „éjjel a R. A. F. [Royal Air Force: a brit királyi légierõ] Nürnberget bombázta, s ma azt írja az újság, hogy a német rádióban bejelen- tették: »a régi Nürnberg gyakorlatilag teljes egészé- ben elpusztult.« – Véletlen volna ez, vagy a sors szava?” (1943. március 10-i feljegyzés) Karl König sohasem jelentette meg Ita Wegmanért írott „Rekviemjét”, hanem teljesen nyilvánvalóan úgy tekintett rá, mint egyik jegyzetfüzetébe írott személyes feljegyzésre. Hogy a szöveg tartalma és formája vajon a késõbbi években is kiállta-e König önkritikájának próbáját, s hogy maradandó mûvészi értéket tulajdonított-e neki, azt nem tudjuk. Azok, akik valamilyen úton-módon még König életében vagy pedig a halála után tudomást szereztek errõl a mûvérõl, különbözõképpen reagáltak e rejtélyes és nem könnyen érthetõ írásra, egészen a teljes elutasí- tásig. Bárhogyan is vélekedjünk tartalmi vagy formai-mû- vészi szempontból Karl König „Rekviemjérõl”, akár elõször találkozunk vele, akár újraolvassuk azt – ez nem érinti a mû keletkezésének körülményeit és a König által követett indítékokat, melyek fölöttébb figyelemreméltóak. Korántsem magától értetõdõ ugyanis, hogy egy Bécsbõl jött, zsidó származású menekült, aki antropozófiai alapokon létrehoz egy gyógypedagógiai közösséget, az 1943-as háborús esztendõ márciusi napjaiban, Skóciában ily módon elmélkedjék Kaspar Hauserrõl, mégpedig annak az 37