Page 76 - 2012 Karácsony

ANTROPOZÓFIA 2012 KARÁCSONY SZÍVMINŐSÉG A JOGBAN Tiber Péter A jogokban és felelősségekben való egyetértés egy együttműködve dolgozó emberekből álló csoportban annál működőképesebb, minél inkább az egyenlőség gyakorlatán alapul. (Rudolf Steiner) Ne gondoljátok, hogy jöttem a törvénynek, vagy a prófétáknak eltörlésére. Nem jöttem, hogy eltöröljem, hanem inkább, hogy betöltsem. (Máté evangéliuma 5,17) MI A JOG? tehettek volna a megelőzésért, kinek a kötelessége Nehéz pontos def níciót találni a jog meghatározá- lett volna a megfelelő kerítés építése, karbantartá- sára. Mindenesetre elmondhatjuk, hogy a jog maga sa, betartották-e a kutyatartás normáit, van-e tény- normarendszer, általános, tartós magatartási sza- leges kár, ha igen, mekkora, és így tovább. Valószí- bályok összessége. A jog legfontosabb feladatai a nűleg mindegyik vitás fél úgy igyekszik feltüntetni társadalom normális működéséhez szükséges rend az alaphelyzetet, hogy abban magát felmentse, a és biztonság kialakítása és fenntartása; közreműkö- másik felet viszont minél nagyobb felelősséggel ter- dés a társadalomban élő emberek magatartásának helje. Esetlegesen előkerülnek olyan e-mailek, sms- tudatos alakításában; társadalom tagjai között ke- ek, levelek, amelyekben már előzetesen felhívták letkező konfl iktusok megoldása. egymást a kerítés megjavítására, a kutya pórázon tartására. Vajon képes a jog a maga eszközeivel a konfl iktusok megoldására? SZÍVMINŐSÉG Ma a jog területére kerülő konfl iktusok megoldása a Hogyan beszélhetünk ebben a közegben szívminő- jogalkalmazó szervek (hatóságok, bíróságok) előtti ségről? Van-e helye itt a szívminőségnek, ha igen, eljárásokban zajlik és az ő döntéseikkel ér véget. akkor hol és hogyan jelenhet meg? A jogot állami intézmények hozzák létre, államilag Érdemes talán egy kicsit röviden, és vázlatosan azt elismert érdekeket rögzít. A jog, állami kényszerrel átgondolni, hogy hogyan alakul ki egy konfl iktus, biztosított általános és tartós magatartás szabály- amit elvileg a jog hivatott kezelni, hogyan hat a sze- rendszer. A jog keletkezése, a jogsértés szankcioná- replőkre, illetve mi is lehet annak az oka és a célja, lása állami szervekhez kötődik. hogy egymással konfl iktusba keveredünk. Nézzük most meg, mi történik általában, ha valaki Nagyon röviden és vázlatosan: ha egy ember másik egy ilyen normát megsért, és ennek következmé- ember által korlátozást él meg (ami nem feltétlenül nyeként belekerült a jogalkalmazás folyamatába! tudatos), és ez az állapot kellően hosszú ideig tart Vegyünk most egy mindennapi polgári jogi esetet. (ez lehet pár perc, vagy akár pár év is) reaktív álla- Valaki egy másik személynek gondatlanul kárt okoz pot áll elő, a tudata (érzékelése), érzelmi reakciói, például úgy, hogy kutyája, a nem megfelelően elké- belső motivációi egyre inkább beszűkülő állapot felé szített, vagy az idők során már megrongálódott ke- sodródnak, elérkezhetnek a „vagy ő, vagy én”, álla- rítésen keresztül átmegy a szomszéd kertjébe, és je- potig, a motivációk, tettek, megoldási lehetőségek lentős kárt tesz az ottani növényekben. Ilyenkor, ha terén pedig a „vagy ez, vagy semmi” állapotig. Az a felek között nincs megegyezés, bármelyikük (való- ember a másikról viszonylag gyorsan kialakít egy színűleg a károsult) kezdeményezésére elindulnak negatív képet, amelyben a másik a hibás, a rossz, a jogalkalmazás folyamatai. Mi történik ilyenkor? a gonosz, magáról pedig eltúlzottan pozitívat. Az ő A felek illetve képviselőik, valamint a folyamatba f lmjében ő a jó, aki mindig mindent megtesz a hely- bevont hatóságok vizsgálni kezdik a különböző ide- zet javulása érdekében, és mégis ő lesz az áldozata illő normákat, pontosabban azt, hogy a szituáció az eseményeknek. Életminősége megromlásának szereplői mely normák mely előírásait nem tartot- a másik az oka, joggal alakul ki benne a másikkal ták be, mit tettek vagy nem tettek a kár előidézé- szembeni antipátia, düh, gyűlölet. Egy ilyen embert se, vagy annak elkerülése, csökkentése céljából, mit nem lehet szeretni, ugye? – fordul a környezetéhez 74 74