Page 6 - Antropozófia_2015.09_netre_Neat

ANTROPOZÓFIA 2015. MIHÁLY-NAP leveléből derül fény: „Mindenekelőtt megjegyez- ni van szerencsém, hogy életemben múlt hó 13-áig, amikor is az első karcolattal a papirost elpiszkolni mertem, kezemben soha semmiféle rajz nem volt; de még az iskolában sem tanítottak erre; így tehát azon eszme, hogy én rajzoláshoz kezdék, pusztán a véletlenségen alapszik.” – Ez az egyetlen fenn- 5 maradt utalás, amelyből napra pontosan tudjuk, mikor készült Csontváry legelső rajza: 1880. ok- tóber 13-án. Ez a nap azonban nem csupán a festő első rajzának „születésnapja”, hanem egy spirituá- lis „elhivatás-élménnyel” összefüggésben magának Csontvárynak mint festőnek is a születésnapja. E szellemi élményének előzményeiről és „véletlennek” vélt körülményeiről a festő a feltehetően 1913-ban írott „nagy önéletrajzában” számol be részletesen: A budapesti egyetemen „ott ültem az első padsor- ban, szemben a tanárral, s nap nap után vártam, mikor pattan ki a szikra a világ fejlődéséről. S mert a tanár ki nem pattantotta, hát nekiestem a kuta- tásnak, elsősorban az egyetemi könyvtárnak, (…) Csontváry: Festőlegény (Madonna-festő) mert lehetetlennek tartottam, hogy meg ne győz- zem az embereket az igazságról. A sors ezt másképp mint provizor [okleveles gyógyszerész]. Néhány hó- oldotta meg. A szegedi árvízkatasztrófa engem az napi pihenő után egy napon a gyógyszertár elé állott egyetemi hallgatók élére állított, akikkel kivonul- egy fával megrakott ökrös szekér; az ökrök bóbis- tam Szegedre.” Éjszaka, a nagy viharban „egy új kép koltak, s én egy vénypapírra ezt a jelenetet lerajzol- tárult fel előttem: százával hevertek az emberek a tam. E rajz és egy másik, a Kárpátok, a fővárosi ipar- városháza nagytermének padlózatán, öregek-ifak, rajziskolában Keleti [Gusztáv] igazgatónál maradt asszonyok-férfak, szegények-gazdagok. Már láttam mint első rajz – igen érdekes volna, ha ez még elő- a sors csapását a nagy természetben, de tömeges kerülhetne. Iglóról egyenesen Rómába siettem, ahol embereknek a büntetését még nem láttam. E komor több hónapi tanulmányozás után arra határoztam el éjszakán mély gondolatok foglalkoztattak, s ma- magamat, hogy húsz esztendeig kell dolgoznom, s gamban kérdem magamat, ugyan mit vétettek ezek akkor utolérem a nagyokat, avagy túlszárnyalom.” 4 az emberek, hogy a sors kivétel nélkül a vízzel lep- te meg? Mélyebb tapasztalataim még nem voltak az Kis önéletrajzában tehát kizárólag első rajza(i) meg- emberismeretről, mert hisz az önismerettel is csak a születéseként tudósít bennünket a festő az akkor kezdet kezdetén állottam, s így mélyebben a dolgok történtekről. A pontos időpontot sem tudjuk meg eseményei be bele nem hatolhattam.” 6 a beszámolóból (de a „nagy önéletrajzból” sem), er- re csupán Csontvárynak az előbb említett Keleti „Ilyen tapasztalatok után kedvetlenül kerültem visz- Gusztávhoz, az „országos mintarajz tanoda” igazga- sza Budapestre, meg egy meghűléssel is, mely nem tójához írott, 1880. november 30-ai keltezésű első volt alkalmas az írás-olvasásra, a tanulmányok foly- 4 Csontváry-emlékkönyv, 42–43. o. 5 Uo., 31. o. 6 Uo., 71–72. o. 4