Page 6 - Antropozófia_2015.12_netre_Neat

ANTROPOZÓFIA 2015. KARÁCSONY Csontváry életművének legterjedelmesebb művé- ké kollektív volt, az övé egyedi, de mégsem pusztán szettörténeti feldolgozásában, Németh Lajos mo- szubjektív. Hogy számára ez éppoly objektív, tehát nográfájában – az előbb idézett Pertorini-könyvre rajta kívüli erőnek ható világnézet volt, mint a régi- hivatkozva – a szerző így foglalja össze a festő világ- eknek a vallás vagy a mitológia, abban kétségkívül képének lényegét: „Csontvárynak »hallucinációs él- közrejátszott pszichózisa is. Csontváry művészetét ményekre támaszkodó, kiterjedt téves eszméi van- nem lehet megérteni pszichózisának fgyelembevé- nak, és világképe kóros, misztikus-mágikus jellegű. tele nélkül – de nem lehet megérteni csak annak a 4 Mágikus, panteisztikus világképéből egyéni, bizarr segítségével sem” – összegzi Németh Lajos a má- napimádó vallást konstruál« – írja Csontváry világ- ig közkeletű, „tudományosnak” tartott Csontváry- képéről dr. Pertorini Rezső, s e panteisztikus, má- kutatás eredményét. gikus világképe határozza meg természetértelmezé- Mezei Ottó érdeme, hogy hiánypótló és megvilágító sét. Ezért élhette át ő is a természetet élő organiz- erejű tanulmányaiban elkezdte feltárni és részlete- 5 musként, belső rendező elv építette totalitásként. sen feltérképezni Csontváry munkásságának spiri- Mágikus világképe a panteisztikus és animisztikus tuális mélységeit és szellemi összefüggéseit: az ókori, világképekhez rokonult. E világkép nála azonban középkori és újkori misztériumokkal és spirituális nem valamiféle intellektuális játék, misztikus ek- áramlatokkal, mindenekelőtt az alkímiával, az al- lektika kreációja. Hiszen a XX. század küszöbén a kimista irodalom képnyelvével, a szabadkőműves- 6 panteizmusnak, az animizmusnak a felélesztése séggel, a rózsakeresztességgel és a teozófával való ugyancsak korszerűtlen és dekadens lehet, mint kapcsolatát. Erről a következőket írja: „Tisztában 7 ahogy azok is voltak a különféle okkult, teozófai vagyok azzal, hogy kockázatos, ám kortörténetileg tanok, a századforduló seregnyi világnézeti válság- mindenképpen gyümölcsöző vállalkozás a titkos terméke. Csontváry világképe nem intellektuális társaságok – melyek a XIX. század második felében sznobizmus szülötte, hanem sorsszerűen az övé, mé- belső megújuláson mentek keresztül (»a szabadkő- lyebb, elementárisabb, mint a különféle flozófai ta- művesség mellett a rózsakeresztes mozgalomra gondo- nok közötti pusztán intellektuális választás. Ő nem lok elsősorban«) – imént vázolt eszmetörténeti hát- választotta világszemléletét, hanem akarva, nem tere és Csontváry írásainak és festészetének vizuá- akarva vállalta, alávetette magát neki, éppoly magá- lisan megjelenített szellemi hajtóereje között köz- tól értetődően, ahogy a régiek tették. Csak míg azo- vetlen összefüggést feltételezni. Mindenesetre tény, 4 Németh Lajos: Csontváry Kosztka Tivadar, 1964. 150. o., és 1970 , 242. o. – A kiemelések az idézetekben mindenütt tőlem (K. B.). 2 5 Lásd Mezei Ottó „A Janus-arcú Kosztka Tivadar”, „Csontváry, avagy az emelkedés belső útjai” és „Csontváry alternatív vallásossága” című írásait. In: Titokzatos sziget. Mezei Ottó Csontváry-tanulmányai (Az Országépítő 2005. nyári számának melléklete). Lásd még [Mezei Ottó szerk.]: „Tudni akartam az Igazságot”. Csontváry-dokumentumok I. (Csontváry-írások Gegesi Kiss Pál hagyatékából). A kötetet szerkesztette, jegyzetekkel ellátta, a bevezető és a záró tanulmányt írta: Mezei Ottó. Új Művészet Kiadó, Budapest, [1995]. Lásd továbbá uő.: „A szimbolizmus új értelmezése Csontvárynál”. In: [Márton László szerk.]: Szabadkőműves gondolatok. Belvárosi Könyvkiadó, Budapest, 1993, 1998 . 3 6 Lásd Christian Rosenkreutz alkímiai menyegzőjének képnyelvét. „Csontváry (egyes) festményeinek nem csupán lelki-szellemi energiafeltöltő szerepet szánt, hanem a belső átélés olyan különleges eszközének is tekintette őket, amely végül is az unio mysticához (»az ezoterikus alkimista végső törekvéséhez, s egyben a misztikusok különleges kegyelmi állapotához, a Lélek és a Szellem egyesüléséhez, a kettő közötti megvilágosodásszerű kapcsolatteremtéshez«) hasonlítható állapot eléréséhez segíti hozzá a beavatási folyamatban résztvevőket.” (Mezei Ottó: „Csontváry alternatív vallásossága”. In: Titokzatos sziget. Mezei Ottó Csontváry-tanulmányai [Az Országépítő 2005. nyári számának melléklete], 14. és 16. o.) – „Csontváry valójában tanítványait képeinek a szokásosnál mélyebb átélése révén magasabb lelki-szellemi szférába igyekezett emelni, s ezáltal a Teremtővel való misztikus egyesülés állapotát felkelteni bennük.” (Mezei Ottó: „A Janus-arcú Kosztka Tivadar”. Uo., 11. o.) 7 Feltehetően ezért sem közölték ezeket az írásait a „hivatalos” magyar kulturális és művészeti folyóiratok, noha tanulmányai – melyek a művek szellemi hátterének és bizonyos szellemi összefüggéseknek az ismeretéről tanúskodnak – nem szellemtudományos vizsgálódások: nyelvezetük és fejtegetéseik is megmaradtak a tágan értelmezett – a misztériumvallásokat és az ősi és modern kultuszokat is fgyelembe vevő – művészet- és kultúrtörténet keretei között. 4