Page 4 - Antropozófia_2015.12_netre_Neat

ANTROPOZÓFIA 2015. KARÁCSONY BÖLCSEK ÉS PÁSZTOROK Jókai Anna Honnan tudták? Honnan a bölcsek, és honnan a pász- ugyanazt az Istent kell felragyogtatnunk az agyunk- torok, hogy ki az, aki megszületett? S miért éppen ból, mint a szívünkből. ők, ők először, s nem valaki mások az annyiféle fog- Mégis: tapasztaljuk, hogy jelenünk a mai „pászto- lalatosságú és minősítésű, egyébként fürge és mohó rokat” lemosolyogja, s a mai „bölcseket” igyekszik a sokaságból? kasztból kivetni. Bizony, a primitív, a visszamaradott Márk a Születés misztériumáról titokzatosan hallgat. nézi le itt az eredendően, természetesen egyszerűt; Máté evangéliuma a bölcsekről beszél, a napkeletiek- szimpla, egysíkú anyagtudós a bonyolultabb, több ről, akik kiszámították, a csillagkonstellációból számí- síkon egzisztáló életkutatót. Megteheti. Megtehetik. tották ki, hogy az idő beteljesedett. Lukács viszont a Mindenkinek szabadságában áll a szabadságát szűkí- pásztorokról szól, akik megkapták a hírt, angyali ki- teni vagy rosszul használni. Butának vagy őrültnek nyilatkoztatásban, a lélek megérintése által. János nyilvánítani a gyermeki tisztát vagy a túlgondolót. nem részletez, hanem összefoglal, a legmagasabb „Nem tudják, mit cselekszenek.” Hamis ok: hamis kö- szakralitás nyelvén: „Kezdetben vala az Ige… és az Ige vetkeztetés. Hamis cél: előbb-utóbb hamissá torzul az igyekezet is. Így hát legyen elnéző, akit lenéznek. testté lőn és közöttünk lakozék.” Ez már a beavatott- A csillagok és a lélekmély biztonságával legyen az. Ne ság foka. A tömör érvényességé. Amiben minden ben- sértse a „felszín fecsegése”. ne van. Elvenni belőle tilos. Hozzátenni locsogás. De teljességében átvilágítani és megélni: a személy dolga. A látszatra „fentiek” között ma gőg uralkodik, a va- És az érett személyek szellemi zamata által egyszer lóban „lentiek” között pedig a megrögzöttség. Amott tán csak „megemészthető” földi ittlét dolga. az alázat hiányzik, imitt a szellemi kíváncsiság. Fáj- dalmas dolog ez. „Szülessék meg bár ezerszer is Krisz- Mindenki tanuló az univerzumban: óvodától az egye- tus Betlehemben és nem benned – örökre elvesztél.” temig. Vannak bukók, vannak ismétlők. Vannak elő- (An gelus Silesius) rerukkolók. S vannak, akik „oktatásukat” észre sem veszik. Krisztus ezért akiknek hírt adott, felelősséget is adott. Akik akkor – a többiek helyett is, szinte a töb- Ami igaz, az igaz: nem könnyű a tanítványnak, ha fel- biek képviseletében először megláthatták, először ta- ismeri a Mesterét. Mert akkor követni kell. Nem di- lálkozhattak Vele, azoknak, azok utódainak ma sincs csérgetni, nem a szavait szajkózni, nem kisajátítani, mentsége. Sem a gyávaságra, sem a lustaságra, sem a nem megzsarolni, nem kihasználni őt, hanem követ- közönyre. A hírt széltében-hosszában, horizontálisan ni. Ki, ahogyan képes rá. A bölcsek módján, elsősor- és vertikálisan terjeszteni kell. Kopogtatni kell az aj- ban az eszével, vagy a pásztorok módján, elsősorban tókon – sőt olykor dörömbölni talán –; mindenki ajta- az érzéseivel. S egyszer talán a kettő szintézisében, ján. (A Heródesekén, a farizeusokén, az álírástudókén egész lényével, végre. is.) Mert végső soron senki sincs kizárva. Mindenki fo- gadhat. Krisztus óta az emberen múlik – legnagyobb- A Gyermek körül semmi sem véletlen. A köréje gyűlt részt – az ember. társaság sem az. A krisztusi impulzus megérkezett, a kor „legokosabbjaihoz” és a kor „legegyszerűbbjei hez” Csak élni kellene végre teljes mélységében ezzel a ke- fordult a híradással. Az olló szétnyílt szárnya között gyelemmel. Tudni, amit hiszünk. És hinni is azt, amit így fogta be a minden rendű és rangú emberiséget. tudunk már. Jött a végtelen csillagövön át, kettős megváltó erővel: Az új évezred ezt várja tőlünk. A pásztorlelkű bölcseké a világfelismerés és a világszeretet sugallatával; hogy lesz a jövő. (1989) Jókai Anna: Bölcsek és pásztorok. Válogatott írások. Digitális Irodalmi Akadémia. Petőf Irodalmi Múzeum. Budapest, 2011, 102–104. o. 2