Page 6 - Antropozofia_2015.04_netre_Neat

ANTROPOZÓFIA 2015. HÚSVÉT ANTROPOZÓFIA KULMINÁCIÓ 8 saságban. A [20.] század végén lehetséges kibon- amely a kellõ ébredési és átalakulási folyamatok hiá- ték az egész 20. századot, melynek során a Földön Hogyan is bírhatták volna ki a platonikus lelkek földi takozást viszont Rudolf Steiner félreérthetetlenül és nyának, illetve olyan emberi gyarlóságoknak volt a mintegy 187 millió emberlélek szenvedett erõszakos életük során az elõre látható tehetetlenséget és teljes egészében a Karácsonyi konferencia ezoterikus következménye, melyek behatolási kapukat képez- halált – a fegyverek és a tömeges megsemmisítés jól cselekvésképtelenséget, hogyan viselhették volna el impulzusának és a[z Antropozófiai] Társaság és a tek a fejlõdést hátráltató, kimondottan Krisztus- szervezett, magas intelligenciával eltervezett világá- a kulturálisan elszegényedett, sekélyessé és sivárrá [Szellemtudományi] Fõiskola újraalapításának való- ellenes erõk számára. Ilyen körülmények közepette ban, amely a világtörténelemben elõször nem csu- vált, és sok tekintetben eltorzult civilizáció jelenlegi di megértésétõl és befogadásától tette függõvé. Stei- nyilvánvalóan szó sem lehetett Rudolf Steiner szelle- pán „totális háborúkat”, ipari méretekben végzett állapotát (beleértve az összes támadást az antropo- ner azt mondta, hogy mindez a szükséges elõfeltéte- mileg elõrehaladott, arisztoteliánus irányultságú ta- „népirtásokat” és „tökélyre fejlesztett” kínzásokat zófia és Rudolf Steiner ellen), valamint az antropozó- 9 lektõl és a „szabad akarattól” függ. S így az, hogy a nítványainak rövid idõ elteltével való visszatérésérõl tett lehetõvé, hanem a természeti világok és lények fiával való visszaélést és annak elferdítését és elide- tagok túlnyomó többsége nem értette meg és nem a 20. század végén, s ez rendkívül megnehezítette egy részének teljes kipusztulását eredményezte. genítését olyan emberek és erõk által, akik antro- fogadta be ezeket az új ezoterikus impulzusokat, sú- – hacsak nem tette teljesen lehetetlenné – a michae- A társadalmi struktúrák igen rövid idõ alatt drámai pozófusnak adják ki magukat, de valójában semmi lyos katasztrófát jelentett, Rudolf Steiner személyes lita közösség platonikus hangoltságú lelkeinek a felbomláson és átalakuláson mentek át, s a Föld élõ közük Rudolf Steinerhez és a michaelita közösség- életútja szempontjából is, s végül betegségéhez és 20. század folyamán esedékes inkarnációját. organizmusának birtokba vétele és kizsákmányolása hez?! E helyzet láttán hogyan is szánhatta volna el halálához vezetett. (Friedrich Rittelmeyer szavaival: a „vezetõ” csoportok tõkéje, nyereségvágya és kímé- magát egy ilyen lélek a földi megtestesülésre? „Michaelnek olyan segítõk hadseregére van szüksé- „Követõinek kudarca szinte teljesen összeroppan- letlensége által oly mértékben ahrimáni alakot és jelle- „Michael erõs szellem, s csak bátor embereknek, belsõ- ge, akik a fizikai síkon vívják meg azt a harcot, amit 10 totta õt.”) Hogy a michaelita közösség nem ébredt õ az asztrális síkon már gyõzedelmesen megvívott. get öltött, mint azelõtt soha a Föld és az emberiség leg bátor embereknek veheti igazán hasznát, õk lehetnek 14 rá saját lényére és feladataira, az sorsdöntõ módon Ez a nagy feladat, amelyet be kell teljesítenünk” egész történetében. Egymás után omlottak össze az igazán a segítségére.” 15 befolyásolta a Michael-impulzus továbbfejlõdését, – mondta Rudolf Steiner már egy korai ezoterikus ökológiai rendszerek és az ember számos lelki képes- *** és súlyos csapást jelentett Rudolf Steiner életútjára 13 sége, miközben a digitálisan vezérelt médiavilág és a óráján (1907 októberében). A helyzet azonban a is. Az ellene és Krisztus-Michael ellen munkálkodó, benne mûködõ érdekek és erõk már a gyermekeket és Rudolf Steiner azonban az Antropozófiai Társaság „fizikai síkon”, amellyel a chartres-i iskola megteste- rendkívül agresszív erõk támadásainak kereszttüzé- fiatalokat is egyre inkább a hatalmukba kerítették és minden kudarca és visszássága ellenére élete végéig sülés elõtt álló – s alighanem még mindig a Hold- ben az antropozófus közösség nemcsak hogy nem a maguk irányába terelték. nem adta fel, s még halála elõtt néhány nappal is szférában tartózkodó – szellemeinek szembesülniük tudta Rudolf Steinert hatékonyan védelmezni, ha- számos új tagot vett föl „a Goetheanum ezoterikus kellett, éppoly veszélyes és fenyegetõ, mint amilyen Hogy egy ilyen világban testesüljenek meg, ez rend- nem ezenfelül még a tagok helytelen emberi maga- iskolájába”, illetve a földi Michael-iskola „elsõ Osztá- kilátástalan vagy szinte kilátástalan volt. Az arisz- kívül nehezére esett a michaelita közösség platoni- 16 tartása is õrá nehezedett, melyet – „az Antropozófiai lyába” (Klasse). „Meg kell találnunk az utat és módot, totelikus beállítottságú „elõhad” küzdelme a mate- kus hangoltságú lelkeinek – ráadásul igencsak kétsé- Társaság karmájaként” – teljes odaadással és áldo- rializmus uralmával az élet majd' minden területén ges volt, hogy ilyen körülmények közepette miként zatkészséggel vállalt magára, egészen a mártírom- – Rudolf Steiner centrális munkásságát kivéve – tel- lehetne a jövõben a valódi siker reményében megvív- 11 ságig. Marie Steiner joggal írt késõbb Rudolf Steiner jes kudarcot vallott, az antropozófus közösség kellõ ni a michaelita küzdelmet. (…) Szinte felfoghatatlan áldozati haláláról, „amelyért minden bizonnyal egyé- tudatosság híján nem volt eléggé egységes (vagy fel is számunkra annak a tehetetlenségnek az élménye, nileg és társaságként is mindnyájan felelõsek va- bomlott), s a [20.] század útja a materialista szemlé- amelynek az egykori chartres-i tanítók a 20. század gyunk”. 12 letû és legvisszamaradottabb eredetû totalitárius folyamán ki voltak téve – olyan individualitások, Rudolf Steiner meghalt, s a reményteljesen induló hatalmi rendszerek felé haladt, melyek a tudati lélek akik legutóbbi inkarnációjuk során egy platonikus dornachi alapítás a halálát követõ évtizedben telje- korának követelményeit teljesen elferdítették. A ha- szellemiségû keresztény misztériumhelyen éltek és sen összeomlott és darabokra hullott – annak a belsõ lálerõk vették át az irányítást az élet legtöbb terüle- dolgoztak a Földön, a legszépségesebb mûvészi kör- bomlasztásnak és rombolásnak az eredményeként, tén, s a Gonosznak az ember bensejében mûködõ nyezetben. Miként az is, hogy mit kellett átélniük az erõivel szövetkezve, fokozatosan romlásba döntöt- egész [michaelita] áramlat beavatott vezetõjének, Rudolf Steinernek a drámai mártíromságakor, s az 8 Vö. Peter Selg: Rudolf Steiner. Lebens- und Werkgeschichte (1861–1925) [Rudolf Steiner. Életének és munkásságának története antropozófia meg nem értésének és elferdítésének (1861–1925)]. Harmadik kötet. Arlesheim, 2012, 19–59. o. láttán, mely még Steiner életében és halála után is 9 Rudolf Steiner: A karmikus összefüggések ezoterikus vizsgálata. Hatodik kötet (GA 240), 1924. július 18-i elõadás. zajlott. 10 Friedrich Rittelmeyer: Meine Lebensbegegnung mit Rudolf Steiner. Stuttgart, 1983, 156. o. Magyar kiadás: Sorsdöntõ találkozásom Rudolf Benozzo Gozzoli: Aquinói Tamás, Steinerrel. Budapest, 2011. két oldalán Arisztotelész és Platón 11 Vö. Szergej O. Prokofjev: „Rudolf Steiner und das Karma der Anthroposophischen Gesellschaft” [Rudolf Steiner és az Antropozófiai Társaság karmája]. In: uõ.: Die Esoterik der Anthroposophischen Gesellschaft [Az Antropozófiai Társaság ezoterikuma]. Dornach, 2012, 14 A 20. század erre vonatkozó mérlegérõl lásd a történész Eric Hobsbawm (1917–2012) nagy tanulmányát: Das Zeitalter der Extreme. 107. o. (Lásd továbbá 117. o.) Weltgeschichte des 20. Jahrhunderts [A szélsõségek kora. Világtörténelem a 20. században]. München, 2002. 12 Marie Steiner: „An die Mitgliedschaft der Anthroposophischen Gesellschaft in der Schweiz” [A Svájci Antropozófiai Társaság 15 Rudolf Steiner: A karmikus összefüggések ezoterikus vizsgálata. Harmadik kötet (GA 237), 1924. augusztus 3-i elõadás. tagságához].Das Goetheanum – Nachrichtenblatt, 1942/51. (1942. december 20.) 16 Vö. Szergej O. Prokofjev: „Das Wesen der Weihnachtstagung und ihre Inspirationsquellen” [A Karácsonyi konferencia lénye és 13 Rudolf Steiner: Aus den Inhalten der esoterischen Stunden (Band I: 1904–1909) [Az ezoterikus órák tartalmából (I. kötet: 19041909)] (GA inspirációs forrásai]. In: Szergej O. Prokofjev–Peter Selg: Die Weihnachtstagung und die Begründung der neuen Mysterien [A Karácsonyi 266a). Dornach, 2007, 262. o. (1907. október 23-i ezoterikus óra) konferencia és az új misztériumok megalapozása]. Arlesheim, 2011, 94. skk. 4 5