Page 5 - Antropozofia_2015.04_netre_Neat
P. 5
ANTROPOZÓFIA 2015. HÚSVÉT ANTROPOZÓFIA KULMINÁCIÓ A MICHAELITA KÖZÖSSÉG ÉS inkarnációja megelõzze a platonikusokét (vagyis hogy az arisztotelikusok elõbb testesüljenek meg AZ ANTROPOZÓFIAI TÁRSASÁG SORSA újra, mint az egykori chartres-i tanítók), mivel a ter- mészettudományos és materialista gondolkodás AZ ANTROPOZÓFIA KÉT SZÁZADFORDULÓJA leküzdésének és a spirituális gondolkodás kifejlesz- tésének elsõdleges jelentõsége volt korunkban, s mivel e küzdelem kellett hogy képezze minden to- Peter Selg vábbinak az alapját. („Elõször azoknak kellett ismét alászállniuk, akik többé-kevésbé arisztotelikusok- 4 Rudolf Steiner a Karácsonyi konferenciával (Weih- térium” formájában. S ha az antropozófusok nem ként tevékenykedtek. Hiszen az intellektualizmus befolyása alatt még nem érkezett el az idõ a spiritua- nachtstagung), az Antropozófiai Társaság újraalapí- akarják elmulasztani a világtörténelem folyamán 5 litás újbóli elmélyítésére.”) Rudolf Steiner filozófiai tásával és a Szellemtudomány Szabad Fõiskolájának hosszú évszázadok óta, sõt több mint két évezrede és antropozófiai írásai, valamint számtalan elõadás- létrehozásával 1923 végén – mindössze tizenöt hó- eltervezett és elõkészített feladatukat – aminek be- ciklusa ilyen „arisztoteliánus” módon végzett döntõ nappal a halála elõtt – egy utolsó kísérletet tett arra, láthatatlan következményei lennének az emberi civi- fontosságú elõkészítõ munkát, és a dornachi fõis- hogy emlékeztesse az antropozófus közösséget a lizáció és a földi élet továbbfejlõdésére –, akkor „szí- kola-alapítás [a Szellemtudomány Szabad Fõiskolá- maga sorsfeladataira, s hogy ezeket minden rendel- vük minden erejével sürgõsen össze kell szedniük jának létrehozása] is kezdettõl fogva ennek a feladat- kezésükre álló tudati erejükkel áthassák. (Szergej O. magukat”, s el kell kezdeniük „szent belsõ buzgalom- nak és célkitûzésnek a szolgálatában állt. Prokofjev szavaival: „A társaság összes karmikus mal”, egybeforrott közösségként, hatékonyan tevé- áramlatának e közös szellemi alapon kell találkoznia kenykedni. A karma-elõadásokban Rudolf Steiner rámutatott, és egyesülnie az antropozófiában mint az ezoterikus hogy a michaelita közösség platonikusai és ariszto- Rudolf Steiner 1924 nyarán beszélt elsõ ízben arról, 1 kereszténység modern michaeli formájában.”) Ru- telikusai már a 13. század elején – egy „mennyei hogy ez az ébredési folyamat – vagyis hogy az antro- dolf Steiner megtartotta a karmikus összefüggések tanácskozás” során – megállapodtak abban, hogy a pozófusok felfogják és befogadják a Karácsonyi kon- ezoterikus vizsgálatáról szóló elõadásait, melyek 20. század végén – száz évvel az új Michael-korszak ferencia impulzusát, hogy a szellemi Alapkõ betölti a során elõször tárta fel részletesen a michaelita kö- kezdete [1879] és a „Káli Júga”, a „sötét korszak” szívüket, hogy valóban megértik a karma-elõadáso- zösség kozmikus hátterét, s megnyitotta „a Goethea- vége [1899] után – közösen fognak tevékenykedni. kat, s hogy a [Szabad Szellemtudományi Fõiskola] Alain de Lille (Alanus ab Insulis) num ezoterikus iskoláját”, amely a kozmikus „Micha- E megállapodás értelmében 1879 után [az antropo- Elsõ Osztályának ezoterikus útját járják –, mindezek el-iskolához” kapcsolódott, s ismét „szívhez szóló zófia elõzõ századfordulóján] az arisztoteliánusok- lehetõvé tennék, hogy a vezetõ antropozófusok rö- emberek, akik teljes intenzitással állnak benne az bensõ tanításokat” tartalmazott mantrikus formá- nak kellett teljes erõvel munkához látniuk a földi vid idõ elteltével újra megtestesüljenek a 20. század antropozófiai mozgalomban, visszatérnek majd a 2 ban. Mindezek túl a Karácsonyi konferencián – ma- végén, hogy az egykori chartres-i iskola ismét meg- civilizációban; a „platonikus természetû lelkeknek” [20.] század végén, s akkor mások is csatlakozni gasrendû spirituális erõkbõl – megalkotta az Ant- testesülõ platonikusaival egyesülve az antropozófiát – a chartres-i iskola vezetõinek és tanítványainak – fognak hozzájuk és összefognak velük, ez fogja ropozófiai Társaság szellemi Alapkövét, s a tagok és annak hatását az emberi civilizációra egy égetõen viszont várakozniuk kellett, és csak a 20. század vé- ugyanis végérvényesen eldönteni, hogy a Föld és a „sors-szervére” bízva a szívükbe helyezte azt. 3 szükséges kulmináció [betetõzés] felé vezethessék. gén kellett csatlakozniuk és egyesíteniük erõiket az földi civilizáció megmenekül-e a pusztulástól. Egy- Rudolf Steiner immár nyíltan, leplezetlen formában A röviddel a 19. és 20. század fordulója után induló akkor ismét visszatérõ arisztoteliánusokkal, hogy felõl, hogy úgy mondjam, ez az antropozófiai mozga- beszélt arról, hogy az antropozófia lénye és Michael antropozófiai mozgalmat lényegében a michaelita aztán közösen – s immár „sokkal spirituálisabb erõ- lom szívszorongató, másfelõl szívet megindító, lel- küldetése „szunnyadó” vagy „álomszerû” állapotban közösség arisztotelikus-dominikánus szárnya hordoz- vel” – vezessék tovább az antropozófiai mozgalmat, kesítõ missziója. Ezt a küldetést kell szem elõtt tarta- ott rejlik a legtöbb antropozófus „szívének legmé- ta. A középkorral ellentétben ugyanis ekkor arra volt és sorsdöntõ fontosságú impulzust adjanak a szelle- nunk.” 7 6 lyén”, mintegy „öntudatlan titokként, egyfajta misz- szükség, hogy az arisztotelikus beállítottságú lelkek mi élet földi továbbfejlõdéséhez. Rudolf Steiner sze- rint ennek az évezredek óta elõkészített és nyolcszáz A dornachi fõiskola Rudolf Steiner által remélt erõ- éve részletesen kidolgozott megállapodásnak és kez- teljes továbbfejlõdése az elsõ világháború után azon- 1 Szergej O. Prokofjev: Die Esoterik der Anthroposophischen Gesellschaft [Az Antropozófiai Társaság ezoterikuma]. Dornach, 2012, 23. o. deményezésnek a sikerétõl függ nem csupán az ban nem következett be, s végsõ soron a Karácsonyi 2 Vö. Szergej O. Prokofjev: Die Erste Klasse der Michael-Schule und ihre christologischen Grundlagen [A Michael-iskola Elsõ Osztálya és konferencia impulzusának igazi megértésérõl és be- annak krisztológiai alapjai]. Dornach, 2009; lásd továbbá Peter Selg: Rudolf Steiner und die Freie Hochschule für Geisteswissenschaft. Die antropozófiai mozgalom, hanem a földi civilizáció Begründung der «Ersten Klasse» [Rudolf Steiner és Szellemtudomány Szabad Fõiskolája. Az „Elsõ Osztály” megalapítása]. Arlesheim, egészének jövõje. „Már utaltam rá, hogy azok az fogadásáról sem beszélhetünk az Antropozófiai Tár- 2009. 3 Vö. Szergej O. Prokofjev: „Die Mysterienhandlung der Grundsteinlegung” [Az alapkõletétel misztérium-szertartása]. In: Menschen mögen es hören. Das Mysterium der Weihnachtstagung [Bárcsak meghallanák az emberek. A Karácsonyi konferencia misztériuma]. 5 Rudolf Steiner: A karmikus összefüggések ezoterikus vizsgálata. Hatodik kötet (GA 240), 1924. július 18-i elõadás. Stuttgart, 2002. 6 Uo. (GA 240), 1924. augusztus 27-i elõadás. 4 Rudolf Steiner: A karmikus összefüggések ezoterikus vizsgálata. Hatodik kötet (GA 240), 1924. július 20-i elõadás. 7 Rudolf Steiner: A karmikus összefüggések ezoterikus vizsgálata. Harmadik kötet (GA 237), 1924. augusztus 3-i elõadás. 2 3
   1   2   3   4   5   6   7   8   9   10