Page 59 - Antropozofia_2013.09_netre_Neat

ANTROPOZÓFIA 2013. MIHÁLY-NAP ANTROPOZÓFIA A TÁRSASÁGBAN 4. valamivel. Ilyen esetekben Prokofjev mindig szüksé- utolsó nagy elõadás-sorozatát Angliában tartotta „a szándékolt misztériumhelyre, mint Heinrich Böll Az udvarias elhatárolódás helyett a vezetõség tagjai- gesnek tartotta, hogy Rudolf Steiner eredeti kutató- szellemi kutatatás valódi és téves útjairól” ([A beava- szavaival: egy „õrizetlen házba”. Mindazt, amit Szer- nak az lett volna a feladata és morális kötelessége, munkájának egyedülálló voltát hangsúlyozza, s hogy tott tudata], GA 243). Magától értetõdõ, hogy Rudolf gej O. Prokofjev a [késõbb Goetheanumnak neve- hogy egy, a világ minden részére eljuttatott nyilvá- rávilágítson: ezek a kutatások képezik a Szellem- Steiner elvárta a Goetheanumban felelõsséget válla- zett] „János-épület” szellemi védelmében sok éven nos állásfoglalásban nyomatékosan köszönetet tudomány Szabad Fõiskolájának középpontját. ló vezetõségbeli személyektõl azt a képességet és keresztül tett, a jelek szerint valószínûleg csak a mondjanak Szergej O. Prokofjevnek a kritizált köny- Prokofjev számára mindig is Rudolf Steiner élet- készséget, hogy véleményt alkossanak bombasz- jövõben fogjuk majd – annak hiányában – felismerni. veiért (A feltámadás misztériuma az antropozófia fé- mûvének sorsa volt a tét, s most is errõl van szó, az tikus „kutatási eredményekrõl, szellemtudományos nyében, 2008; És a Föld Nappá válik – A feltámadás elkövetkezõ évszázadok és kultúrkorszakok szem- fejtegetésekrõl és véleménynyilvánításokról”, s ezen Fordította: Korcsog Balázs misztériumáról, 2012; „Idõutazások” – Az antropozó- pontjából: a steineri életmû belsõ követésérõl és az véleményüknek hangot is adjanak – máskülönben fiai szellemi kutatás ellenképe, 2013). Az ezekben a Antropozófiai Társaság mint a Földön mûködõ mi- hogyan is vezethetnének egy társaságot, s amúgy 1 könyvekben – Rudolf Steiner szellemi kutatásaihoz chaelita közösség jövõjérõl. „Õ [Rudolf Steiner] nem hogyan lehetne irányítani, illetve kifelé és befelé is Az írás eredeti címe és megjelenési helye: „Haus ohne kapcsolódva – kifejtett vizsgálódások a feltámadási csupán tanította a kozmikus bölcsességet, hanem képviselni egy szellemtudományi fõiskolát?! Hüter”. Initiative Entwicklungsrichtung Anthroposo- test és az úgynevezett „fantom” spirituális miben- aszerint is élt és cselekedett. Valójában akkor követjük A Karácsonyi konferencia szellemi öröksége más- phie – Ein Nachrichtenblatt (ENB), 2013/9. (2013. létérõl, az utolsó vacsorán történt eseményekrõl s õt azon az úton, amelyen járt, ha nem csak a taní- milyen magatartást követel meg, s magában hordoz- május 12.) Krisztus testének és vérének további sorsáról, a ke- tásait fogadjuk el, de az életére és a cselekedeteire is za azt a szigorú elkötelezettséget, hogy lehetõvé te- reszt alakjáról és a Föld belsejében végbement folya- igent mondunk.” (Ita Wegman) 2 gyük: a Goetheanum legyen az antropozófia szellemi Forrás: Novalis. Szellemtudományi és antropozófiai matokról, valamint Rudolf Steiner ezekre vonatkozó központja („hogy az emberiséghez eljusson az, amire folyóirat (http://novalis.hu; 2013. július 12.) megismerési módszereirõl – Prokofjev Krisztus meg- oly feltétlenül szüksége van: az antropozófia, de 5. 3 jelenése az éteri világban (2010) és a Rudolf Steiner Rudolf Steiner antropozófiája”). Ha ez a folyamat A Goetheanum vezetõsége végezetül hangsúlyozza: szoborcsoportja (2011) címû monográfiáival együtt – kudarcot vall, akkor olyan szélesre tárulnak a be- nem tekinti feladata részének, hogy „kutatási ered- messze a legjelentõsebb szellemtudományos és törési kapuk ebbe az egyedülálló létesítménybe, sõt ményekrõl, szellemtudományos fejtegetésekrõl és krisztológiai mûvek a Goetheanumban 1925 [vagyis véleménynyilvánításokról” mondjon ítéletet. Ezzel Rudolf Steiner halála] óta. Minden amellett szól, egyrészt azt a meggyõzõdését hangoztatja, hogy ko- hogy e könyveit az elkövetkezõ évtizedekben vagy runkban inkább szociális érintkezési formák évszázadokban is ilyen színvonalúnak fogják tartani, kialakítására van szükség, ám azt a tényt ugyan- s e szerint fogják értékelni és megbecsülni. „S el- akkor figyelmen kívül hagyja, hogy egy vezetõi tes- mondhatjátok majd, hogy ekkor ti is jelen vol- tületnek, amely az 1923/24-es Karácsonyi konferen- tatok…” (Goethe) cián létrehozott Általános Antropozófiai Társaság Szergej O. Prokofjev ezenfelül – életében nem elõ- talaján áll – s kizárólag ebbõl nyeri létjogosultságát –, ször – magára vállalta azt a kellemetlen, idõ- és ener- bizony nagyon is foglalkoznia kell vezetõi feladatok- giaigényes feladatot, hogy e publikációk egy részé- kal, még akkor is, hogyha ezek kellemetlenségekkel ben olyan fejtegetésekkel szálljon vitába, amelyek járnak, és kockázatos fellépést követelnek. Rudolf módszertanilag és tartalmi szempontból is nyilván- Steiner toleráns ember volt, s mindig nagylelkûséget valóan nagymértékben különböznek Rudolf Steiner és megértést tanúsított a sors egyéni útjai iránt. Egy mûveitõl. Prokofjev az Antropozófiai Társaság tagjai pillanatig sem engedett azonban annak a kísértés- számára végezte el ezt a mélyreható kutatást és nek, hogy a szociális élet érdekében felhígítsa az ant- kritikai vizsgálódást, a Goetheanumért érzett teljes ropozófia sajátos megismerési útját, s mint tudjuk, felelõsségének tudatában, eredeti munkaterveit s voltaképpeni feladatait félretéve, amirõl egykori [vezetõségbeli] kollégáinak is minden bizonnyal tudomásuk volt. Szergej Prokofjevnek sosem volt célja, hogy egy másik antropozófus szerzõvel szem- 1 Vö. Peter Selg: Grundstein zur Zukunft. Vom Schicksal der Michael- ben foglaljon állást, s ezt csakis abban az esetben Gemeinschaft [Alapkõ a jövõhöz (A jövõ alapköve). A michaelita tette meg, hogyha az illetõ fejtegetései bizonyítha- közösség sorsáról]. Az arlesheimi Ita Wegman Intézet Kiadója, tóan ellentétesek Rudolf Steiner szellemi kutatá- 2013. 3 Ita Wegman levele Heinrich Hardthoz, 1931. július 10-én. saival, illetve ha visszaél velük vagy összekeveri õket 2 Keltezetlen jegyzetlap. Ita Wegman Archívum, Arlesheim. Ita Wegman Archívum, Arlesheim. 56 57